Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

[Szeged, 1925. jún.?] Kedves Lucie, egyáltalában nem szükséges aggódnod, hogy engem a ti otthoni ügyetek nem érdekel. Hogy ne érdekeljen, ahhoz több tényező hiánya szükségeltetne. Minthogy azonban ezek a tényezők a naturális kapcsolatok adottságaiban primaer formában jelentkeznek és akaratunkon kivül is perfektuálódnak, az aggodalomtalanságnak, mint fennállásnak meg kell nyilatkoznia. Ezzel szemben áll az, hogy minden megnyilvánulás formában történik és formáját tökéletesen ki is tölti és a tartalmat tökéletesen kifejezi : Te mégis csak azon aggodalmadnak adsz leveledben kifejezést, hogy az otthoni dolgokkal nem törődöm. De a tévedések mindig ott vannak elásva, hogy az ember — jelen esetben Te — a tartalmat akarja magába fogadni közvetlenül, mégpedig valami misztikus elvontságban s elfeledi, hogy az csak formában lehetséges s hogy a (tulajdonképpeni) forma azonos a tényleges tartalommal. Tehát aggodalmad nem hús- és véraggodalom, hanem kigondolt fikció, mert ebben az esetben nem irtál volna. Mert maga az irás jelenti azt a föltételt, hogy törődöm az otthoni dolgokkal, hiszen ha nem igy volna, nem olvasnám el s erre a megfontolásra jutva (tehát ha nem tételezed föl adottnak a törődést) nem is irtál volna. Egyébként tanulok, lapot alapitok, a pénzt az egyetemre várom, a versek csapját néha még megeresztem, az utóbbi időben sűrűbben s mint egyikben írom is: tejet iszok és pipázok, jó híremre jól vigyázok politikai elveim revízió alá vettem s maradok mint voltam igazán szerető és rossz levélíró valamint József Attila 73 JÓZSEF ATTILA - MÁRER GYÖRGYNEK Wien, 925, okt. 4. Kedves Gyurka, légy szives postafordultával ird meg, hogy mi van azzal a 25 millióval, melyet különféle furfanggal kicsalhattál volna.