Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

S erre, arra, egészen mindegy, Hogy merre tartunk, Kit csönd, kit nagy zaj vár a parton S elsüllyedünk, ha nincsen partunk. József Attila április 23., de ez is Magának szól. 70 JÓZSEF ATTILA - MÁRER GYÖRGYNEK Szeged, 1925. máj. 3. Gyurigyöngyöm, előbb a hivatolosat: 1. Juhász Gyula vállalkozik 2. Szabó Dezső nem vállalkozik A 2. alatt jelzett alany „nem kapható arra, hogy Kis Pál és Nagy János firkálmányaira megjegyzéseket tegyen." Hogy előre átolvashatja a kéziratokat ? „Hogy Kis János és Nagy Imre kéziratait elolvassam, az nékem tiz millió, de különben sem vállalkozom " — mondta ő és megemelte kalapját, annak jeléül, hogy örvend, miszerint Szegeden csak ő mesélhet elpusztult nagyjainkról. Én pedig elbocsáttattam. Én különben is ráérek még, én furutum exactum vagyok, ő pedig plusquamperfectum s ma még plusquamperfectumban élünk, mely s utáni szellemet én bátorkodtam megjegyezni. Tehát igy áll a dolog. Várom a további utasításokat; titokban már propagálom mindenfelé a matinét. Aranyos Gyurkám, küldök néked néhány új verset: Olvasd el őket és részletesen ird meg véleményedet, amit lehetőleg a Feri is tegyen meg. Ugy látszik, én vagyok az a „tehetségtelen ember, aki nem bir elég önkritikával; az minek ir egyáltalában?" Van másfajta is, azonban azt hiszem, ez az új, amit még nem csináltak az „Ezüst élet" kivételével. Felhatalmazlak arra, hogy az Istenversek 4. részének 2. és 3. szakaszát kihúzzátok, ha nem tetszik (ceruzával bekeritettem félig); én túlságosan naivnak találom, de nem merem kihúzni, mert ti azt modjátok — rémes, mennyire naiv ember vagyok, tehát nem merem kihúzni, mert hátha nagyon szép? És nékem nincs jogom semmi szépet elpusztítani. Megbíztak téged, hogy verseim hű sáfárja légy. Debreceny