Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Jegyzetek

Horváth István — József Attila diákkori ismerőse (talán makói iskolatársa), akivel 1922 nyarán együtt volt Kiszomborban (1. Szabolcsi: 290.); ekkoriban hivatalnok Sopronban. 257. JÓZSEF ATTILA — Hatvány Lajosnak. Budapest, 1935. dec. 23. — Eredetije: MTAK. — Közölte: Levelek Hatvány Lajoshoz, 475. — Tintával írott postai levelezőlap. Címzése: Mélt. báró Hatvány Lajos urnák Bécsikapu tér H remuneráció — itt: pénz járadék. Loli — Somogyi Jolán, Hatvány Lajos felesége. 258. KULCSÁR ISTVÁN - József Attilának. Budapest, 1935. dec. 23. — Eredetije: PIM. — Tintával írott postai levelezőlap. Dr. Kulcsár István (1901) ideggyógyász. Jelenleg Izraelben ól. — József Attilával a 30-as évek elején ismerkedett mog. Amikor 1933 tavaszán a KIMSZ vezetőinek letartóztatásakor őt is elfogta a rendőrség, a lakásán tartott házkutatás során megtalálták nála József Attila Lebukott c. versének gépiratát. (Ezért sajtóper indult a költő ellen.) — Kapcsolatukról 1. Németh Andor: JA é. k. Cs 1948. máj., 25.; Fazekas Anna: Emlékezés. Emlékkönyv, 403—404.; Kulcsár István: József Attila vallomása. Élet és Irodalom, 1973. máj. 26. 2. Mitya Kulcsár István fia: ifjabb Kulcsár István, a Magyar Rádió főmunkatársa. 259. RAPAPORT SAMU — József Attilának. Budapest, 1935. dec. 26. —. Eredetije: PIM. — Saját nóvjelzéses levelezőlap; gépirat. Dr. Bapaport Samu (1888 — 1970) ideggyógyász, József Attila első analitikusa. Á költővel való kapcsolatáról 1. Németh Andor: JA 120 — 128.; JAÖM IV. 292-293.; Szántó Judit József Attiláról, Kritika, 1972. 7. (aug.) 6. 260. JÓZSEF ATTILA - Halász Gábornak. [1935. ?] - Eredetije elveszett. — A töredéket közölte Halász Gábor: József Attila. Nyugat, 1938. II. 131 — 132. Halász Gábor (1901 - 1945) kritikus, irodalomtörténész. — A levél előzménye Halász 1935-ben írott kritikája (Nyugat 1935. I. 317-326.), amolybon Új verseskönyvek címen a Medvetáncot is elemzi. Ebben egyebek között a következőket írja József Attila mozgalmi verseiről: ,,Á külvárost átszellemítő költőnek a legnagyobb ellensége a pártprogram. Ha úgy érzi, hogy szolgálatot kell teljesítenie, az ábrázolás a régi naturalista regény színezésére emlékeztető, meghatni akaró, túlrikító, túlolcsó, az elmaradhatatlan biztató szólamokkal. Ezekben a versekben (amelyek legnagyobb része szerencsére kimaradt a válogatott kötetből) a kemény proletárban felébred az érzelgős kispolgár, a művészben az agitátor, a látomásokban a közhely, a szépségben a próza . . ." (131.) — Ezt követően kereste fel kritikusát levóllol a költő. Halála után, 1938-ban összes versei és válogatott írásai (sajtó alá rend.: Németh Andor) megjelenése alkalmából Halász Gábor a Nyugatban (II. 130 — 134.) méltatta József Attila költészetét. Ebben az írásban idézi