Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)
Levelek
JÓZSEF ATTILA - ESPERSIT JÁNOSNAK [Budapest, 1923. dec. eleje] Kedves János Bácsi, itt megyén végre a praehistorikus korban megígért levél, nagyobbára — persze — most is muszájból. Caca ma itt volt Pesten, összeszidott János Bácsi nevében, és megmondta, hogy a Gyula Bátyám Makón van és borzalmasan sokat ír (na, na írógörcsöt tudom biztosan, hogy azért nem kap). Én pedig fontos dolgokat intéztem el. 1. Fenn voltam a Táltosnál, mihamarabb kérik a kéziratokat, hogy karácsonyra kijöhessenek vele. Még nem tudják, hogy fizessenek érte, de mint meghatalmazott ( !) kijelentettem, hogy mit majd beszélünk róla. Továbbá, kijelentettem, hogy amikor Erdélyi József ennyit kap az Atheneumtól, akkor ők nekünk 50% el följebb f. (Fenéket kap Erdélyi ennyit!) 2. A Táltos valószínűleg fölemeli a havi járandóságokat. Jó lenne, ha Gyula Bátyám írna egy két sort nekik, amit esetleg én elvinnék és számomra egy fölhatalmazást is. 3. Megtudandó és nékem okmányokkal igazolandó — és erről Juhász Gyulának nem szólandó — hogy ő, mármint Gyula Bátyám, meddig és mennyi ideig tanított, hol tanított utoljára és valami nyavalyás kis ok keresendő, amiért ő — tudomásom szerint — faképnél hagyta és szó nélkül az iskolát. Ha komoly az ok — hivatalos értelemben véve, mert néki komoly volt — annál jobb. Ha nincs erről okmány, akkor elég egyszerű elmondása is a dolgoknak. Ezt én akkor a Táltossal tudatom, és minthogy nékik a k.-minisztériummal nagyon jó összeköttetésük van, karácsonyra talán már megkaphatja a nyugdíját, esetleg visszamenőleg is. Azt hiszem elég jól fog néki esni — karácsonyi ajándékul. Szépen kérem aranyos János Bácsit, hogy mennél hamarabb intézze el ©zekét, mert fontosak. (Nehogy megharagudjék János Bácsi a sürgetésért, hisz tudom jól, hogy ez mennyire fölösleges, nemcsak ha Gyula Bátyámról van szó, hanem ha akármiről is; csak a hálás utókor kedvéért írtam!) Minthogy már Makón megmondtam, miszerint a Reggeli nem kap tőlem kéziratot, nem is kap: legföljebb, ha fizet. A fizett-