Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Jegyzetek

tértét nem is kell kivárni, mert mire megjósoltam, már el is következett." — József Attila élete végéig nagyon büszke volt Ignotus fenti soraira; Curriculum uiíae-jéban is szó szerint idézett belőlük. Irén asszonynak ajánlott szépnek ... — Anyám a mosásban c. versét ajánlotta Hirschné Hatvány Irénnek. — A vers nem a Nyugatban, hanem a Kassai Napló 1927. jan. '.iO-i vasárnapi mellékletében jelent meg. 100. JÓZSEF ATTILA — Gáspár Endrének. [Párizs, 1926. okt. Î] Eredetije: PIM. - Közölte: Patyi: 219-222. — Tintával írott levél. Oáspár Endre (1897 — 1955) műfordító, esztéta. 1919 után Bécsbe emigrált; munkatársa volt a Má-nak. ma már Freud . . . után könnyű verset írni ... — József Attila célzása a szürrealizmus költészettanára vonatkozik. A francia irodalom eme új iránya a költészet tárgyává emelte a pszichikum Freud által felfedezett tudatalatti mélyrétegeit, az álmot — amelynek Freud oly nagy jelentőséget tulajdonított, valamint az ,,

écriture automatique"-nak (automatikus írás) nevezett alkotásmódban költői gyakorlattá tette a pszichoanalízis gyógymódját: a szabad asszociációt. André Breton: A szürrealizmus kiáltványában (1924.) a következőt írja: „Látszatra merő véletlen, hogy nemrég fény derült a szellemi világnak egy részére, szerintem messzemenően a legjelentősebbre; arról a területről van szó, mellyel illett nem törődni. A fényt Freud felfedezéseinek köszönhetjük. E feltárások alapján végre olyan eszmemozgalom bontakozik ki, amelynek segítségével a lélekasatások mélyebbre tudnak hatolni, mivelhogy immár felhatalmazást nyertek: ne csak a sommás valósággal törődjenek. Eljutottunk oda, hogy a képzelet talán nemsokára visszahódítja jogait." — Ugyanebben az írásban a szürrealizmus meghatározását is adja: „A léleknek olyan zavartalan önműködése, melynek célja szóban, írásban vagy bármi más módon kifejezni a gondolkodás valódi működését. Tollbamondott gondolat, függetlenül az értelem bármiféle ellenőrzésétől, s minden esztétikai vagy erkölcsi törekvéstől." (A szürrealizmus Bp. 1968. Gondolat 157-158., ill. 174-175. — A kötetet összeállította és a szöveget ford.: Bajomi Lázár Endre.) Fényes Bácsi — Fényes Samu (1863 — 1937) jogász, regény- és drámaíró, szerkesztő. 1907-ig Kassán ügyvéd, majd Budapestre költözött. Vezetője volt a Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesületének. 1919 után börtönbe került, majd 1920-ban Bécsbe emigrált. Ott szerkesztette a Diogenes c. lapot. (L. róla Németh Andor: JA, 39 — 40.) Fenyő György (1904) festő, restaurátor; Fenyő Miksa fia. — Jelenleg Londonban él. Benedek — kilétéről nem sikerült közelebbit megtudni. Suschny, Hans osztrák avantgardista festő, író, költő. Bécsben Kassák köréhez tartozott, a Ma utolsó időszakában ő volt a lap osztrák felelős szerkesztője. (L. Hont Ferenc: i. m. 116 — 117.; Kassák Lajos: Az izmusok története. Bp. 1972. Magvető 273.) 101. JÓZSEF ATTILA — József Jolánnak. Párizs, 1926. nov. 2. Eredetije: PIM. — Közölte: JJ: 271-275. — Tintával írott levél. Legalább a nagynéni ima — Szűcs Vincéné.