Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Jegyzetek

78. JÓZSEF ATTILA - Galamb Ödönnek. [Bécs, 1926. január] Eredetije: részben PIM., részben magántulajdonban. — Közölte: Galamb: 65 — 71. — Tintával írott levél. József Attila fizikai ós geometriai fejtegetéseivel kapcsolatban Galamb Ödön megjegyzi, hogy az Einstein-féle relativitáselmélet — amely népszerűsítő könyvek útján széles körben ismertté vált a húszas évek elején — József Attilával folytatott beszélgetéseiben, korábban is, gyakran szóba került. Mivel ó maga a levélben foglaltak szaktudományos értékét megítélni nem tudta, József Attiláról szóló könyve írásakor egyik matematikus tanártársához dr. Kun-Kuti Mártonhoz fordult. Könyvében részletesen idézi a szakember véleményét József Attila elméletéről. (Galamb: 71 — 73.) ,,. . . írók, költők, művészek fantáziája a dolgok lényegének oly mélységeire is rátapint néha — írja Kun-Kuti Márton —, ahova a bizonyíthatóság határain belül maradó ész talán soha sem juthat el ... Itt az az érdekes, hogy e 1926-ban írt levelében beszél pozitív elektronokról, holott ezekről akkor még a tudomány nem tudott ós csak 1932-ben fedezte fel ezeket Anderson fizikus a kozmikus sugarakban. Ma már közismert, hogy a pozitív elektronok — pozitronok — lényeges alapelemei a materiális világnak. — Kár, hogy a levélben említett transznegatívumokról szóló elméletét már nem fejtette ki. Ebben az energiát kétféle elektromos töltések egymást lekötéséből származtatja, ami összhangban van mai fizikai ismereteinkkel. ... — Fejtegeti a végtelen problémáját. Mint a legtöbb nem szakember, 6 is a végtelent valami misztikus színezetű, ószfölötti távolságok homályába vesző, konkréten létező objektumnak tekinti. Nem gondolva arra, hogy a matematikus a végtelen alatt nem valami ténylegesen létező objektumot, hanem pusztán csak végnólküliséget ért, azaz pl. egy végtelen sorozatnál annyit, és csak annyit ért alatta, hogy akármilyen távoli tagot szemelünk is ki, azon túl a sorozatnak még van tagja. Tehát a végtelen csak egy — az emberi értelmet túl nem lépő — tulajdonság a matematikában, melynek létmódja az érvényesség ós nem a tárgyi létezés. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a végtelen nagy és végtelen kicsi számmal éppen úgy szoroz, mint a közönséges számokkal, pedig végtelen nagy és végtelen kicsi szám voltaképpen nincs is. — A tárgyi precizitás részleteitől eltekintve elmélkedései mélyretapintó érdekes gondolatokat tartalmaznak, melyek a valóság megismeréséért évezredek óta világszerte folyó óriási szellemi küzdelemnek több legizgatóbb problémáját érintik. Küldök üt két verset is. — Ezek: A rák (ekkor Fiatal rák, piros rák címen) és a Püóta. 79. JÓZSEF ATTILA - Espersit Jánosnak. Wien, 1926. febr. 8. Eredetije: JA Múzeum. — Közölte: Péter: Espersit, 68 — 69. — Tintával írott levél. lapalapítás — terv maradt. új verseim — ekkoriban írott versei közül a következőket ismerjük: Magyarország messzire van, Pirosszemű, A tavi torony harangozója, Ekrazütömeg, Olyan bolond vagy, Püóta, Ifjúmunkás, A csapat, A rák. hakenkreutzler Studentenheim — horogkeresztes diákotthon. — Bokor