Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Jegyzetek

tezést tépték le a levélről. — Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a levél korábbi: a papír formája, színe, minősége, a tinta színe, az írás képe megegyezik az 1921. okt. 23-án írott (jelen gyűjteményben 15. sz.) levéllel. 32. JÓZSEF ATTILA - József Jolánnak, Makó, 1923. máj. 14. Eredetije: PIM. — Kihagyásokkal közölte JJ: 216 — 217.; a kihagyott részeket közölte: Péter: JA Szegeden, 28. 65. sz. jegyz. — Tintával írott levél. Szt. Mihály u. 6. alatt laknak — Böhm Sándor gabonakereskedő lakott a jelzett címen. Bőhméket — akik távoli rokonai voltak Makainak — feltehetően sógora, vagy nővére megbízásából kereste föl. (L. Péter: JA Makón, 28. 117. sz. jegyz.) vonat alatt is feküdtem — az újabb öngyilkossági kísérlet május elején történhetett. Előzményeiről és körülményeiről ír Saitos: 148 — 154. Szerinte ezt az élményt őrzi a Te a lelkek összessége c. vers. (JAÖM IV. 161.) — József Jolán öccse levelének vétele után azonnal Makóra akart utazni, de férje lebeszélte szándékáról. így Espersit János (1879 — 1931) makói ügyvédnek írt — ő vette atyai pártfogásába a fiatal költőt és ez idő tájt nála is lakott József Attila — és tájékoztatást kért (1. JJ: 218.). Espersit 1923. jún. 8-án válaszolt és levelében igyekezett megnyugtatni az aggódó Jolánt. (A levél tintaírásos eredetije: PIM., közölte: Péter: Espersit, 54 — 56.; egy részletének hasonmása: Képeskönyv, 102.) Az öngyilkossági kísérlettel kapcsolatosan Espersit a következőt írja: „Egyetlen eset volt, amikor megszomorított és amikor szemrehányást tettem neki, amire talán egyik odaírt levelében célzott is. Állítólag egy komor pillanatában, valami kis szamárságért kiszaladt a vasúti sínekre, ráfeküdt, de idejében meggondolta magát s hazajött s rögtön elmondta nekem, mert őszinte, jó fiú volt s azóta bizonyára megbánta százszor, amit tervezett, mert igazán semmi, de semmi oka nem volt reá, poétás érzékeny rémlátás volt s engem még most is azért bánt, mert ez a kiruccanás isten tudja milyen világításba helyez engem, aki immáron öt hónap óta közvetlen, közelemben tartom, azóta ügyelek reá s mindig jobban szeretem akár csak a saját fiam volna." Ekkori szélsőségesen hullámzó hangulatairól 1. Szabolcsi: 464. és a kk.; Saitos: i. h. A Világ nem küldött sem pénzt ... — József Attila beküldött versei nem jelentek meg a Világban. Szabolcsi Miklós megjegyzi, hogy ekkoriban ,,. . . a lap . . . kevés verset közölt, s ha igen, akkor is Zsolt Bélától." (452. 69. sz. jegyz.) Zsolt Béla (1896—1949) költő, író publicista, ekkoriban a Világ munkatársa. Juhász-jubileum — május 20-án ünnepelték Szegeden Juhász Gyula 25 éves költői jubileumát. Ekkor adta át József Attila az ünnepeltnek A kozmosz éneke c. szonettkoszorúját. Az ünnepségen ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és a fiatalok közül Szabó Lőrinccel. (L. Péter: JA Makón, 28.; Szabolcsi: 369.) — A Dugonics Társa-