Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

és társadalmi misszió követelményei szerint értelmezi a sima érvényesülésre beállított irodalmi hermafroditákkal szemben. Régen figyelem, régen olvasom, régen szeretem a verseit és különösen a legutóbbi versei révén érzem önt nagyon közel magamhoz, — minden mai lírikusnál közelebb. „Thomas Mann üdvözlése"-ért fogadja külön is köszönetemet. Azt az örömet, amit ezzel okozott, ugy szeretném viszonozni, hogy lefordítottam németre és idemellékelem Önnek. Eddig csak Ady verseit fordítottam németre — éppen most van sajtó alatt Bécsben egy „BLUT UND GOLD" címmel megjelenő nagy Ady-anthológiám — az ujabb magyar lírikusok között nem igen találtam olyan verset, amely arra késztetett volna, hogy le kelljen fordítanom. De az Ön versei közül még bizonyára több német fordításom fogja ezt követni. Több mint hat hét előtt Cserépfalvi úr útján néhány eredeti versemet és vagy egy tucatnyi versfordításomat (Rimbaud, Valéry, Shakespeare stb.) küldtem el a „Szép Szó"-ban való közlés céljából, de mindezideig semmilyen értesítést nem kaptam erre a küldeményemre. Ugyancsak két hónap előtt elküldtem Önnek és Ignotus Pálnak a Cserépfalvi kiadásában megjelent Louize Labé-kötetemet, azzal a kéréssel, hogy recenzióra méltassa, de erről sem tudok semmit. Különben is nagyon megkésve érkezik ide a „Szép Szó". A mellékelt fordítást Ön tetszés szerint felhasználhatja. Abban a reményben, hogy bajtársi üdvözletemmel nem alkalmatlankodtam önnek, engedje meg, hogy legalább így, levélben megszorítsam a kezét. Franyó Zoltán Kérem, köszöntse nevemben Ignotus Pált is, akit még egészen kisfiú korából ismerek, — hiszen három évtizedes barátság fűz édesatyjához. Nagyon örvendenék, ha mielőbb választ kaphatnék öntől. Cimem: FRANYÓ ZOLTÁN a ,,6 órai újság" főszerkesztője TIMIÇOARA (Románia) I. Boul. Hásdeu 8.