Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

[Budapest, 1932 eleje?] Kedves öcsém ! Nagy méltánylással vagyok ugyan a mai ifjú magyar poétá­nak nehéz sorsa iránt, — te távollétemben 150 pengőt vettél föl a Marton-czégnél. Ezt ma kifizetem és nem vonom le. Ezzel szemben áll, hogy jeles orosz elvtársaid kitűnő buza­dumpingje olyan helyzetbe hoz, melyben hajdani maecenási allurejeimet le muszáj szoknom. Nem akarlak fiam, télviz idején bajba sodorni, — szóval április elsejéig folyósitani fogják a 100. — pengőt havonként. Aztán júniusig 50 pengőt leszek kénytelen folyósitani, abban a hitben és reményben, hogy addig talán mégis jobbra fordul sorod és valami kis keresetre tehetsz szert. Nem szivesen teszem, amit teszek, de annyi a háztartá­som, gyerekem . . . feleségem, hogy nem tehetek súlyosan megváltozott körülményeim között máskép. Minden jót, vál­tozatlan barátsággal H Lajos 193 JÓZSEF ATTILA - JÓZSEF ETELKÁNAK (Budapest, 1932. jan. 15.) Drága Gyermek, csókollak, lehet, hogy a közeljövőben elnézek Sárhelyre, most nem mehetek, sok dolog volt a lapommal. Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom