Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

szigorú. Szigorúan ragaszkodik a szőrszálhasogatáshoz. Az igazsághoz nem. (Mert pl. fülüregből halántékhoz igenis húzható érintő, mert pl. a halál megoldó is, biztos is, mégis X, azaz nem tudni, mit rejt. Mert pl. Babits nem tiszta rímeiről, enjambementjairól úgy beszélni, mintha velük Babits kényszerűségből s nem művészi tudatossággal élne, olyasvalakinek, aki egész Babitsról mer véleményt nyilvánítani, csalás. Mert olyasmit, hogy „béna föld" gondolati versben nem jó, másutt jó, mégsem illik felnőttek előtt kimondani.) Ön, úgymond, az aprólékon kezdi. Naiv leánykák most azt hinnék, hogy folytatni a lényegen fogja. Mely gyerekesség! ön bizony megmarad végig az apróléknál. S látva, hogy gyomra gyenge volt ezt is feldolgozni, én nem is hibáztatom érte. Ön rendületlenül kitartott a kiszakított sorok mellett. Mondom: ami elmaradt, én nem sajnálom. De mégis mi a véleménye önnek egy kritikáról, mely elég terjedelmes, elég vékony kötetről szól, nem is kerüli el a részleteket — s mindennek ellenére egyetlen egy egész verssel sem foglalkozik? Mi a véleménye arról, ha a kritikus ehelyett abban leli kedvét, hogy az emiitett módon kitépett szakaszokat átirja? (Elrontva bár, de értve nem, mert pl. az, hogy az Isten hóval óvja azokat a palántákat, melyeket az ember még nem irtott ki, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az emberektől óvná, mint Ön érti, talán csakhogy gáncsolhassa.) Mi a véleménye arról, ha a szóbanforgó kötet kritikusának egy szava sincs a Síremlék, Miért lázadsz az este ellen?, Psychoanalisis Christiana, írógép előtt, Cigány a siralomházban c. darabokról, hogy a többit ne is reklamáljam ? Mi a véleménye minderről ? Az enyém ugyanis az, hogy önnek nem kellett volna irnia. Sajnos nyelvünk nem rendelkezik a felszólító mód multidejű alakjaival — gondolatomat talán az fejezné ki kellőkép. Ne irt volna ! Vagy: ne irt legyen ! Vagy mondjuk bármint, elég az hozzá, hogy kritikájával nagy kár volt kirukkolnia, mert Babitsról Önnek vagy nem volt kritikai mondanivalója, vagy ha volt, nem tudta értelmes módon közölni. Vagy talán egyéb céljai voltak? Talán más okon haragszik Ön Babitsra ? Föltennem nem szabad, föl nem tennem, nem lehet. De végül is én önt nem ismerem. Ne történjenek félreértések: Babitsot is csak könyveiből