Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

múltam, jelenem és jövőm. Hát hogyan is haragudnék rád és mit is bocsátanék meg néked, kicsikém? Űgy szeretnélek már látni, mint a kétkedő szerzetes a jelenést. Ha nem volna állás az orrom előtt, az időben, úgy fölcsapnék globetrotternek, hogy eljussak, elzarándokoljak hozzád, akár gyalog, akár kerékpáron. Te pedig elém jönnél Calaisba, mint ahogy a Szentföld eljön és elterül a lázas kereszteslovag ágya körül. De mért is nem nyugtatod meg álmaimat, ha már nem tudok rajtuk uralkodni? Mily sok gazdagságot is kaptál a világtól, hogy annyira szereted, annyira hálás vagy neki, mindig őt nézed, a gyereket a kutyával, a mókust a fán, a kis vitorlás hajócskákat a gyepmedencében. Látod, nékem mindig magamba kell nyúlnom, hogy néked olyan amilyen tájakat mutathassak. Az örömöt és a szépet én csak lélekben élem át, míg te a valóságban. Te tapinthatóan én meg csak mesélhetően. Te voltál eddig minden jóm és szépem, amit bőrömmel is megérinthettem, akit nem én gondoltam ki a magam számára, hanem az Isten, a Legszebbet és a Legjobbat Másoknak Jó Elképzelni Tudó. De most az egyszer azért nem hempergek meg ebben a belső fűben, inkább azt mondom el, hogy jól érzem magamat és sok franciát olvasok, most éppen Valéry Eupalinos-át, hogy szégyent ne vallják véletlenül se majd hivatalomban. És azt a tanácsot adom, hogy ha újból essayt kell írnod, meg ne rettenj, mert amint franciául úgy angolul sem jelenti a magyar esszét, avagy a magas esszét. Nem jelent többet, mint vázlat, etimológiailag pedig kísérlet. Azonkívül nő bírálja meg, az pedig bírálni nem tud, csak azt tudja megmondani, hogy milyen adatok hiányoznak belőle, vagy ha nem, hát tetszik-e néki. A gondolatok exakt mélységét megmérni nem tudja, ahhoz is már különös képesség kell, mint amilyen neked is van, hogy megsejtse csupán. Hiszen amikor szamár módon jelenlétem nélkül zúdítottam rád a gondolatok zuhanyát, még te is, igaz, hogy azért, mert szeretsz és becsületesen követni akartál és megérteni, beleszédültél. Nyugodj meg, én éppúgy beleszédülök az élet misztériumaiba, mint te a gondolatéiba. Hogy példát is mondjak az élet misztériumaiból, itt van mindjárt kétoldalas leveled. Mért csak kétoldalas, mi? De azért csak küldd kétoldalasán is, ámbár két oldal csak egy lap, egy