Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

válik ismét a tegnapelőtti pompás gépezetté. Te azért légy szorgalmas és írj, a te leveled nem fogyaszt, ó göndör kukoricacső! mert sokkal kevésbé okos, mint az enyém. S ha ez utóbbi állításban kételkednél, úgy kérlek szóba sem állok veled, nem hagyom magam sértegetni egy ilyentől, aki csak azért szeret engem, hogy legyen, akit jobban szerethet saját magánál. Szervusz taknyoska, jó néked, mert én mégis jobban szeretlek. — Tessék naponta óránként röhögni, mert ha hazajössz te nemtő, hát megpofozlak, ha nem látom, hogy füleid külön is tudnak nevetni. Szervusz. A 159 JÓZSEF ATTILA VÁGÓ MÁRTÁNAK Pest, 1928. okt. 20. Gyerököm, félretettem a Nagy Pintért hál'istennek, 72 oldal szörnyűség és butaság. Ám sajnos, levelem végeztével újra elő kell vegyem, mert írandók róla. Nagyon alapos irodalomtörténet, benne van, mikor nyílt meg az első zsidó bolt Budapesten. Továbbá hogy a kormányzat megfeszített erővel is alig bírta lecsendesíteni 1922-ben a zsidók ellen forduló népharag kitörését. Berzsenyi egyik legjelesebb dalköltőnk, ám azért a Nyugat íróinak sikerült ,,új lírai motívumokat és színpadi helyzeteket" találniok. Gyenyerő! Remélhetőleg te okosabb dolgokkal foglalkozol és nincs eléd szabva, hogy elegáns kézzel bánj poloskákkal, mert az a poloska liberális. Hogy miért liberális, azt nem tudom. De lehet, hogy azért, mert akár Varga Gyuláról, akár Szép Ernőről tudománykodik, akár értékes, akár értéktelen emberrel kapcsolat bari pintérkedik cl, egyformán gané. Ablakocskám, legutóbb elfelejtettem válaszolni arra, hogy nem bírod a szegénységet. No, ezért ugyan nem kell, hogy lelkedet szúrja a szalmazsák, ha már a derekad nem bírja ki. Mert ki bírja a szegénységet? Volt-e valaha valaki, aki nem pusztult