Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)
Levelek
csupán ezt, mert te „visszavonulást" emlegettél. Ez ugyan, amint te azt százszor rámpirítottad, marhaság, mégis kell tudnom, mert ez mutatja meg, hogy esetleg miért nem akarsz azonnal felhagyni az egésszel. Hiszen úgyis tudom, az a primitív erő is működik benned, tudat alatt, hogy jaj, itt nem lehet ugyan úgysem végigvinni az ügyet, de ezt senki sem tudja, senki sem látja, egyszerű és lapos, ijedt „visszavonulásnak" fogják majd föl, azt mondják, hogy persze, begyulladt, mert bár tapasztalatlan, nem hallgatott az öregekre. És tudat alatti de ilyen erőktől félrevezetve, mindaddig csinálni akarod azt, ami legtisztább szíved ellenére való, amíg annyira le nem terít ez az iszonyú és szörnyű viaskodás, hogy mindenki látja: nagy a baj, — ez a szegény lélek szépet akart és összeesett a Nagy-Bajt Okozó ütései alatt. Holott míg kicsi a baj, most, azt hiszed, hogy akik szeretnek és becsülnek, sőt tisztelnek téged, úgy fognak gondolkozni: Lám, milyen szamár, nem hallgatott az idősebbekre, hát persze, hogy gyorsan segítsünk rajta. Mert érzéseiben a kis baj okát minden ember arra hárítja, akit ér, a nagy bajét pedig Istenre. És a te érzéseid ismerik a mások érzéseinek ilyen gondolkodását. Martincsek, emlékezz arra, amikor utoljára szólítottalak így. És gondold meg, hogy néked szépnek, erősnek, egészségesnek kell lenned, mert különben én elpusztulok. Nézz ide hát, én csak most kezdek járni a te danádra, mi lesz, ha nem bírod majd nevetve mondani: jár a baba, jár. Mi lesz, ha arcodba nézek, a tükörbe, én a rád bízott kisgyerek, és csak megfáradt emberkét látok ? Zokogsz majd negyven nap és negyven éjjel és én belefúllok könnyeidbe, pedig nem is voltam bűnös, csak nagyon szerettelek, téged, aki presztízskérdésből hazudtál önmagadnak, téged, aki a kis bajt megnövelte naggyá, hogy Istentől való legyen, olyan legyen, amiért ember már nem felelhet. Édes szívem, tanulj angolul, ha az angol kereskedelmi levelezést megtanulod, azzal produktívabb (ezt már beláttad!) munkát végzel és több pénzt kereshetsz majd, ha már mindenáron erre akarsz hivatkozni. Különben, pedig karácsonyig el lehet rendezni úgy a dolgokat, okosan, hogy ne tűnjön az egész „visszavonulásnak". Ebben nagyon szívesen leszek cinkosod, és akkor elmehetnél majd Frankfurtba, bár Londonban is ott maradhatsz, hogy tökéletes légy az angolban. Mondd meg, hogy