Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

Igaz ugyan, „ilyenféle ravaszkodással össze is kapcsolódnak a dolgok, mint teszem nem beszélve" - ami férfias intelligenciára utal. Ám e férfias intelligencia csődöt mond, avagy legalább is kényszeregyességet kér maga ellen, ha azt kutatom, hogy magán a fizikai levelén kivül, hol a levél mint szellemi tény? Már most lehet, hogy csupán tejszínhabon és rózsaszagon élő elmém érzi hiánynak a fentebb elmondottakat, ugyanazon elme, mely Benedetto Croce esztétikáját azért tartja blődnek, mert Benedetto Croce a „kifejezést" és az „alakot" egyugyanazon dolognak nevezi, és nem veszi észre a különbséget közöttük, azt hogy míg az előbbi a szubjektumnak úgyszólván a térbe kihelyezett része, a másik, az utóbbi pedig a szubjektumon belüli objektum, azaz az objektum maga a funkcionáló alany előtt is. Ajánlom, hogy foglalkozz bővebben emez érdekes és korszakot alkotó felfedezéssel, valamint azzal, hogy egy művészi tény, pl. egy vers, minden egyéb nem művészi alaktól miben különbözik, mi benne a kategorikus különbség. Hogy bár egy szó és egy epigramma szintén intuíció, tehát valódi képzet, mégis miért nem művészet maga a csupasz szó, és miért művészet az epigramma, miért művészet egy kis novella, és miért nem az egy napihir. Ez aztán majd a német dalosok összes zengéseit, harmóniáját, valamint gikszereit is pótolni fogja. Ehhez azonban elolvasandó: Benedetto Croce: Esztétika és az Esztétika története. Szervusz, csókollak Attila 141 VÁGÓ MÁRTA - JÓZSEF ATTILÁNAK Braies, 928. VII. 23. Attila, te zöld rügy ! Először is teljes mértékben tisztába vagyok vele h. először kissé kellemetlenül fog érinteni a mellékelt bankó és el fogod határozni, hogy soha többé nem vallod be, ha valami bajod van stb. Mindezek után azonban: azonnal menj el a sebészeti klinikára, ahol ingyen lelkiismeretesen meg fogják vizsgálni lábadat és ha megállapítják (ami valószínűnek látszik), hogy