Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

néki, hogy a hiperolt rossz lenyelni és a domoponnak semmi hatása nincs a gégekatarhusra s hogy jól van, én nem bánom, de ha a hexaltól elvisz az ördög, kézirataim kiadási jogátödönre hagyom. Szervusztok. A 99 IGNOTUS HUGO - JÓZSEF ATTILÁNAK Wien I. Fleischmarkt 5. Red. Volkszeitung. 1926. X. 22. Kedves fiam, nem tudom, tudod-é, hogy a Nyugat idén oktb. 1 én megjelent számában s ott egy kis tanulmányomban egyik versedet lenyomtam, idéztem s Rólad ott magamat szivem szerint kibeszéltem. Innen messziről nincs egyéb utam s módom, hogy a Nyugat szerkesztésébe beleszóljak, — miután magam nem mívelhetem, tisztelnem kell barátaimnak Ítéletét s szándékait, akik vállalták. Nem tehetem hát, hogy küldött verseidnek, az Irén asszonynak ajánlott szépnek sem, közvetítője legyek a Nyugatnál. Fordulj egyenest a szerkesztőkhöz — ezt kell kérnem Tőled, s mindenkitől, ki hozzám kéziratot küld. Hogy nékem mi a Rólad való véleményem, azt nemcsak Te tudod, hanem Osvát és Gellért is tudja. Persze azt is, hogy mindig tisztelem az ő meggyőződésüket. Szeretettel bátyád Ignotus Hugo 100 JÓZSEF ATTILA - GÁSPÁR ENDRÉNEK [Párizs, 1926. okt.?] Aranyos Bandi Bátyám, minthogy itt magam hasonlíthatatlanul társtalanabb vagyok nálad, az írás szükségét gyengeségnek declaráltam, kedvem sem volt s tudtam, hogy neked is erős elhatározásokat kell bekapcsol-