Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

is irtad). De nem vetted észre, — (biztosan fölolvastad valakinek a „verset"), hogy ideérvén alábbhagyott nevetésed, gyönge kellemetlen érzés fogott meg és igyekeztél gyorsan olvasni, hogy hamarabb túl légy rajta ? — 5. sor szintén próza. 6. sor. Innen kezdve van a versben valami tartalmi egység, ami azt bizonyítja, hogy — a forma és tartalom azonos lévén — minden jól megírt versnek kell legyen tartalma, amely természetesen távolról sem tökéletesen és eléggé kifejezően — prózában is föloldható. Ne feledd el, hogy versed, melyet a hasonló formájú versek ellen irtál szatiraképen, minden módon innen, ettől a sortól élvezhető csupán. Ugye, büszke vagy, hogy milyen pompásan klappol: A finánc fekszik, folytathatjuk fáradt füleink futását. Ez onnan ered, hogy az ember intuíciója ezt a kapcsolatot szintetikusan képes fölfogni, mig az ész, a logika előbb analizáló munkát kell végezzen. S minthogy te magad se tudod, hogy mi is a logikai tartalom, amit leírtál, csupán érezted, hogy jól klappol, ettől a (6.) sortól kezdve hajlandó vagyok versednek logikai magyarázatát adni. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy versed innen kezdve kitűnő, ez csupán a tanulni óhajtó kezdő gyakorlati kísérlete. Leszámítva az utolsó 3 sort, mely tényleg jó.) Tehát: a finánc fekszik stb. = (logikailag csupán !) a finánc fekszik, nem szükséges, hogy fülünkkel őt figyeljük, ebbe a figyelésbe fülünk belefárad, tehát hosszan tartó volt és amint a valahol és valamiért meglapult ember megszabadulván örül a szabadságnak és a lapulás reakciójaként fut egyet, ha nem tényleg, akkor érzésben, mivel a felszabadultság érzése éppen olyan közérzetet és vérkeringést hoz létre az emberben mint egy lelkesült nekiszaladás; füleink is ilyen állapotban vannak, de azért mégis szaladnak (képletesen, itt a prózában is !), mint a rabságban elfáradt ember, ha szabadba jut. (Ugye, milyen sok logikai tartalom van ebben az egy sorban ? És ez a logikai tartalom kevesebb a verssor tulajdonképpeni tartalmánál, hiszen ehhez hozzátartozik a ritmus, a Ura, az f betű, a tömör összefogottság, a szintézis, mely a tömör összefogottságot létrehozta stb.) (Ez a sor az utolsó 3 mellett a legjobb és nékem határozottan tetszik, akkor is, ha kinevetsz.) A 7. tehát következő sorban magad is ilyenféleképpen indokolod a lirai ,,folytatAafy"wÄ;"-ot és ellentétben a finánc-okozta lapulással itt áll a szabad természet. 8. Nyilvánvaló hogy csempészekről van szó, tehát ez a sor etikai megokolása annak, hogy miért jutottunk