Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Jegyzetek

bizony az gyönge volt. Te ilyenkor rendszerint ezt felelted — száz esetre emlékszek — »mért adtátok ki ! Vigyázhatnátok annyira, hogy ne adjátok ki.« Hát látod, mi ezt szó szerint vettük. Hiszen a Kabos vagy Rostand figyelő igazán nem árthat a Nyugat nívójának (akár jó a Nyugat, akár rossz), de az elsőnél arra gondoltunk: mi szükség arra, hogy te egy jelentéktelen dolognál — csak azért, hogy egy figyelőd megjelenjen — megkeserítsd legjobb emberedet, Kabost. A Rostand dolog elvégre jöhet, de meglátszik a cikken, hogy nagyon kelletlenül ráztad le magadról, s mi azt gondoltuk, egy pillanatig sem akadsz fenn azon, hogyha nem jön. Megvallom, nekem kedvem volna a jövőre is fenntartani ezt a szerkesztői jogot, ha ugyan belátod, hogy ennek semmiféle személyi éle nincs. Minthogy azonban minden alkalommal olyan leveleket küldj, melyekre (ha te kapod) hát bizonnyal cikkel felelsz a Hétben: hát inkább megígérem, hogy amit küldesz, jönni fog. Bár megjegyzem, hogy nagyon helytelen kívánság ez tőled s egyenesen a te érdeked, hogy mi úgy járjunk el, mint eddig. Szeretném, ha ezt belátnád. Most térjünk a versekre ! Akárhány leveledben megolvasható: »verseimről nem írtok egy szót sem.« Hát én írtam. És pedig őszintén írtam, mert azt akartam, hogy értéke legyen annak is, ha azt írom: »gyönyöru«. s annak is, ha azt írom: »kevésbé sikerült*. Ezután nem írok semmit verseidről. Már most hogy ezekből a dolgokból te a legképtelenebb vádakat kovácsoltad a Nyugat ellen, hát ez a te egyéni ízlésed vagy jobb esetben a te egyéni idegességed. Minden feltevésed, minden vádad a Nyugat ellen, Osvát ellen — teljesen igazságtalan. Egy pillanatig sem akarok velük foglalkozni. Ami azt illeti, hogy részvényeket akarsz, hát e tekintetben írj Hatványnak: ha neki éigy tetszik, adjon. Én a magam részéről ezt az ügyedet nem képviselhetem. Különben is naiv dolog azt hinni, hogy te néhány részvénnyel arra bírhatsz bennünket, hogy egy kedvetlen gyönge figyelődre azt mondjuk, hogy kiváló munka. Vagy hogy is képzeled a fegyelemtartást? Egyébként a részvénytársaság dolga elég jól áll; ápr. első felében nyilván meglesz. A legkellemetlenebbül érintett leveled utóirata: Egy revuet csinálhatnál. Hát kedves barátom, te tudod, hogy nekem mi a véleményem ate tehetségedről — arról, hogy a te személyed mit jelent egy revue számára s hogy a Nyugatnak milyen kiváló érdekei fűződhetnek hozzád. De kedves barátom, ha te azt hiszed, hogy a te érdekeidnek (akár materialiter, akár erkölcsileg) jobban megfelel egy új, általad szerkesztett revü, akkor éh leszek az első, mely [ ! ] a Nyugatnál pártolni fogja szerződésed felbontására irányuló kérésedet. Egyébként ezt az üzenetedet nem fogom Osváttal közölni. Osvátot egyébként se bántsd; sokszor lesz még neked szükséged az ő irántad való igaz jóindulatára. Még ha száz revuet csinálsz is. • '* Gondolkozz ezeken a dolgokon barátom. Ránk mindig számíthatsz. Bolondságok elkövetése előtt, alatt és után. Igaz szeretettel Fenyő." 55 A 205/19 — Képeslap — Keltezés: pb. — írjak-e fíostand-ról és Kabos könyvéről? : vö. az előző, 54. sz. levél jegyzetével. 56 A 205/40 — Képeslap — Keltezés: pb. — én küldök új Kabost és új