Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Jegyzetek

133. lap Lesznai Annának az Ifjú karok kikötőjében ciklust dedikálta A Magunk szerelmében és az őszi, piros virágok c. verset a Ki látott engem? c. kötetben. Ady többször írt Erdős Renée-ről. Először még Nagyváradon (Irodalmi reakció. 1902. nov. 26. AEÖPM III. 176.), amikor zseniális poétalánynak nevezte és megvédte a konzervatív lapok támadásaitól. írt egy későbbi kötetéről is (Erdős Renée. 1906. jan. 21. AEÖPM VI I. 102.), de itt már tehetsége elismerése mellett bírálja is tematikai egyhangúságáért. A két írás közé esik annak a novellának a megjelenése, melyre Fenyő visszaemlékszik. Címe Tóth Gaszton rug, 1905. júl. 2-án jelent meg a Budapesti Naplóban (AEÖN 310.). 134. ,, Ady A vér városa c. novellája, mely regénye bevezetésének készült, 1910. máj. 1-én jelent meg a Nyugatban. Bíró Lajos Sárga liliom c. színdarabja dolgozza fel ugyanezt a témát. Az első helyen idézett, Hatványnak írt sorokat Ady 1908. nov. 19-én Zilahról keltezett sürgönyében írta (Hatvány: Ady I. 185.). A Hatvány levél-idézetet 1. uo. 190., majd Ady válaszát uo. 191. 135. „ A Dénes Zsófiának írt levél 1914. jún. 18-án kelt (AEVL 474). Hatványnak írt levele házasságáról 1914. júl. 5-én kelt Érmindszenten (AEVL 481.). 137. ,, Pluchár István a harmincas években sportközvetítések népszerű riportere volt. Utálatos, szerelmes nációm c. versét ajánlotta Ady a következőképpen: ,,Pintér Jenőnek s társainak, az én vigasztaló és szerelmetes tanárbarátaimnak". Egyébként Fenyő igazságtalan,mikor Horváthot Pintér Jenővel egy nívón emlegeti. Horváth Adykönyvében kitűnő meglátások vannak Ady költészetéről. ,,Szent lázadások, vágyak s ifjú hitek/Örökös urának maradni" — idézet Ady Ifjú szívekben élek c. verséből. 138. ,, A versidézet a Vezeklő vigadozás zsoltára c. versből való. Az első prózai idézet: István királv országa 1902. aug. 20. AEÖPM III. 127. A második: Jászi Oszkár könyve AEÖPM X. 191. 139. ,, Az első idézet Goga Oktávián vádjaié, cikkből való (Nyugat, 1913. máj. 16. I. 789.), a második Levél helyett Gogának c. (Világ, 1915. jan. 24.). 140. ,, a harmadik ugyancsak a Goga Oktávián vádjai c. cikkből való. 141. ,, ElsŐ helyen idézett levele nem 1914-es, hanem 1911. jan. 30-án kelt, kötetünkben 68. számú. Az idézet itt sem pontos. Az első, Fenyő Miksának írt Ady-levél dátuma 1907. ápr. 4. kötetünkben 3. sz.) Utolsó levelének dátuma, melyet Fenyő itt idéz, 1916. szept. 29-31 között. (Kötetünkben 94. sz.) 144. ,, a „tehetséges, és lelkiismeretlenül agitatív erejű iró" — Szabó Dezső ,,a költő püspökének kenetes exkommunikációja": Ravasz László beszédét az „elkárhozott Ady"-ról 1926. júl. 8-án közölte a Magyarság. Erre válaszolt Schöpflin a Nyugatban (1926. júl. 16.