Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Fenyő Miksa írói pályája

vésznek címkézték a közhelyes kritikusok. Fenyő szerint nem erről van szó. A formának minden valamirevaló költő mestere; a lélek formábaömlésének eruptív természetessége a döntő nála, mint írja ,,a lélekből a formát úgy szökkenti kristályba, mint az ég felé szálló imából és tömjénből a gótikus oszlopokat". Ezek jelentős észrevételek, melyek túlmutatnak a szubjektív impresz­sziókon, és mert írását strófákra tagolja, a szintézist és teljessé­get nem is kérhetjük tőle számon. A Babits - Móricz korszakban már nagyobb lélegzetű irodal­mi cikkét nem találjuk a Nyugatban. Még az évfordulók sem bírják emlékező szólásra, ő maga sohasem beszélt róla, még ke­vésbé írta le, hogy mi volt az oka a Nyugattól való csaknem teljes visszavonulásának. Oka vagy okozata volt-e politikai karrierje. Irodalmi cikkei másutt később is jelentek meg, még a Nyugat életében és a Magyar Csillag időkben is, főként az Esti Kurirban. Annyi bizonyos, hogy mind Babitscsal, mind pedig Móriczcal életük végéig zavartalan volt barátsága, sőt a Nyugat­ban Babits mellett egyre nagyobb szerepet vállaló Illyés Gyula művészete és személye iránt is igaz rokonszenvet érez. Tehát személyi okai nemigen lehettek eltávolodásának. Inkább talán a politikai egzigenciákat vette csöndesen tudomásul, és tapin­tatosan nem akarta a Nyugat szerkesztőinek amúgy is nehéz helyzetét még jobban megnehezíteni a maga „zsidó-kapitalista" képletével. AZ EMLÉKEZŐ 1944-ben politikai pályája véglegesen megszakadt, és átme­netileg szüneteltetnie kellett publicisztikai munkáját is. A néme­tek bevonulása után egészen a felszabadulásig Budapesten buj­kált. Az íráshoz szokott ember grafomán buzgalmával írta napló­ját, mely 1946-ban Az elsodort ország címmel jelent meg. 82 Ez a terjedelmes írás napról napra rögzíti a történteket, egyéni, orszá­gos és világpolitikai eseményeket. A borzalmakat nemcsak egyé­ni, de általános emberi szinten is érzékeli, azonban túl sok min­dent át kellene értékelnie ahhoz, hogy szemléletét a világkataszt­rófa megváltoztassa, s ezt egy 64 éves embertől nem is lehet kí­vánni. A könyv legszebb lapjai a jelen eseményein mintegy Éi

Next

/
Oldalképek
Tartalom