Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Levelek

[Csúcsa, 1916. febr. 22.] Drága és mindig jó Fenyőm, bocsáss meg, ha beteg vagyok. Mindenre ráadásnak elvesztettem a lábaimat. Alig tudok talpomra állni s féltem a szívemet, hogy a szegény, úgyis nyavalyásra most már ez is rászakad. Mindőtöket feleségemmel együtt szeretetben üdvözlünk. A fölolvasáson, ha élek még, ott leszek, Adyd 89. Ady Endre Fenyő Miksának Csúcsa, hétfő [1916. márc. 13.] Drága, jó Miksám, nagyon köszönöm a legutóbbi leveledet is, Köszvényesen, sántán, de ott leszek s fölolvasok a Nyugat (mi is lesz?) matinén vagy estén. Ráadásul süket is vagyok, de talán ez még jó egy harcias nagy-anyós mellett. Kérlek (Ignotust már kértem): szólasson Salamonnak, hogy végre küldje s táviratilag a pénzemet. Ha a Nyugat-ünnep perfekt, előtte három nappal ti is küldjétek az igért útiköltséget. Ne poetizálásnak s adyskodásnak vedd, de végemet érzem. Mintha búcsú-látogatást kívánnék nálatok csinálni. Majd beszélek neked, ha tudok. Nőm spórolás okából velünk hozza föl posta helyett fényképünket számotokra. Tieidet (a nagyságos asszony kezeit csókolom) ölelve, téged is ölellek s feleségem ki-ki járó módon üdvözléseit fuvarozva - vagyok a te jó hálás, igaz híved Bandi