Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről

Nagy Endrét, a méltatlanul elfelejtett magyar írót, látogatta meg egyszer Ady édesanyja. ,,Űgy elnézem magát, feleségét, gyermekeit, boldog családi életét, mért nem lehet Bandinak is ilyen élete?!" mondotta Ady Lőrincné. Mire Nagy Endre azt felelte: ,,Édes néni, a maga fiának nem lehet felesége, gyereke, egészsége, jókedve, háza, jéxszága. hazája, népe, boldogsága, a maga fia lángész." Lángész volt és a legkülönb magyar. HERKULES OSZLOPAIN TÚL A Nyugat, fennállása egész idején, állandóan küzdelmet folytatott egyetlen princípiumért: a gondolat szabadságáért, melyben minden bennfoglaltatik: emberi jogok, szociális igazság és humánum. Lehet, hogy e följegyzések folyamán ezt már elmondottam, de nem lehet ezt ma és mindenkor eléggé aláhúzni, amellett nem is tudom biztosan, hogy vajon elmondottam-e. (Ismétlésekért, mikhez az öreg embernek joga van, s jog nélkül is elkövet, nagyon kérem az olvasé) elnézését. Meg azért is, ha ezeknek az ismétléseknek szövege nem is mindig vág egy be, — fontos, hogy lényegben azonosak legyenek.) Hogy aztán ez a küzdelem a gondolat szabadságáért milyen positiv akciókban jutott kifejezésre, vitákban, miket a Nyugat 33 éven át folytatott a hagyományok megrögzött vallói, pozíciójukat féltő irodalmi tekintélyek, elmeszesedett politikai koncepciók, vakhitek, beidogzettségek, ütnikész türelmetlenségek ellen, erről a Széchényi-könyvtar segítsége nélkül nehezen tudnók számot adni. Csak éppen e följegyzések folytonossága kedvéért, meg néhány személyes jellegű megnyilatkozásért szólok ezekről futtában, amit annál is inkább megengedhetek magamnak, mert olvasom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében és Bóka László hozzáértő vezetésével az egyetemen is behatóan foglalkoznak a Nyugat-korszak minden kitűnőségével ós jelesül azokkal a vitákkal, melyek a folyóirat körül lezajlottak. Mert érdekesek voltak ezek a viták, történelmi szempontból, pszichológiai szempontból,önmegismerés szempontjából.Kezdetben azok ellen.kik nem voltak hajlandók eltűrni, hogy valaki