Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről

A másik cikkem címe: Arany János egy kiadatlan levele volt, s szólt Ferenczi Zoltán akadémiai székfoglaló előadásáról, melyben eldöntötte a kérdést, hogy Petőfi mi volt inkább: a szerelem vagy a hazafiság költője. Ferenczi ezt more geomet­rico döntötte el: megszámlálta, hogy Petőfi verseiben hányszor fordul elő a „szerelem" szó, s hányszor a „haza" szó gon­dolom a szerelem győzött. Erről írt Arany János levelet Gyulai Pálnak, melyben kifigurázta Ferenczi vállalkozását. „Te is ol­vastad Palim Petőfi verseit, de meg nem olvastad", írja Arany. Szándékosan hangoztatom ezt a szót „rebellió", mert a Nyugat nem programatikusan, de lényegében — forradalmi lap volt. A gondolatszabadság, mely a Nyugat dogmája volt, vaskényszerűséggel hozta magával az ideológiai forradalmisá­got, bizonnyal voltak olyanok is írói között, akik bariká­dokra is gondoltak. Mert minden igaz író forradalmár, mert a világon nincs semmi sem jól, s minden ami van, megérdemli, hogy megváltozzon. Babits ezt óvatosabban fejezte ki, mond­ván: „minden igaz művésznek egyszerre lázadónak és arisztok­ratának kell lennie; ugyanakkor, mikor forradalmár, át kell éreznie a múltakat és átmenteni annak értékeit a jelenbe". The present age was never the golden age - főleg az igazi író szá­mára. Ahol a hatalom ráfekszik az íróra, vagy hogy egy régi hasonlatomat ismételjem, ahol a hatalom az íróval Rácz Laci módjára fülbehúzatja, ott szétporlad az irodalom; egyetlen mfifaj virágzik: az óda. Csak éppen mutatóba adom a Nyugat első számának tartal­mát; úgy hallom, hogy harminchárom évfolyamáról otthon ki­tőnő index készült. Hogy aztán akadnak olyanok akik, végig­mennek ezen a harminchárom évfolyamon és minden szám min­den cikkét tanárosan osztályzattal látják el, bőven osztogatva • szekundákat és a jeleseket, ezt a naiv patience-játékot igen rokonszenvesnek találom. A Nyugat első száma első szám volt, mindenki talált benne valamit, ami hiányzott belőle. Tény az, hogy Ignotus bekö­szöntő cikkével, Ady Endre Pimodán-jával és verseivel, fejlő­dése útja pontosan ki volt rajzolva. Ami azután jön, szinte törvényszerűen jön. Nem hiszem, hogy sok értelme volna an­nak, ha egy homéroszi seregszámlán megénekelném, ahogy Ady él Ignotus meUetl a legkülönbek fölvonultak : Babits Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom