Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)
Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről
A másik cikkem címe: Arany János egy kiadatlan levele volt, s szólt Ferenczi Zoltán akadémiai székfoglaló előadásáról, melyben eldöntötte a kérdést, hogy Petőfi mi volt inkább: a szerelem vagy a hazafiság költője. Ferenczi ezt more geometrico döntötte el: megszámlálta, hogy Petőfi verseiben hányszor fordul elő a „szerelem" szó, s hányszor a „haza" szó gondolom a szerelem győzött. Erről írt Arany János levelet Gyulai Pálnak, melyben kifigurázta Ferenczi vállalkozását. „Te is olvastad Palim Petőfi verseit, de meg nem olvastad", írja Arany. Szándékosan hangoztatom ezt a szót „rebellió", mert a Nyugat nem programatikusan, de lényegében — forradalmi lap volt. A gondolatszabadság, mely a Nyugat dogmája volt, vaskényszerűséggel hozta magával az ideológiai forradalmiságot, bizonnyal voltak olyanok is írói között, akik barikádokra is gondoltak. Mert minden igaz író forradalmár, mert a világon nincs semmi sem jól, s minden ami van, megérdemli, hogy megváltozzon. Babits ezt óvatosabban fejezte ki, mondván: „minden igaz művésznek egyszerre lázadónak és arisztokratának kell lennie; ugyanakkor, mikor forradalmár, át kell éreznie a múltakat és átmenteni annak értékeit a jelenbe". The present age was never the golden age - főleg az igazi író számára. Ahol a hatalom ráfekszik az íróra, vagy hogy egy régi hasonlatomat ismételjem, ahol a hatalom az íróval Rácz Laci módjára fülbehúzatja, ott szétporlad az irodalom; egyetlen mfifaj virágzik: az óda. Csak éppen mutatóba adom a Nyugat első számának tartalmát; úgy hallom, hogy harminchárom évfolyamáról otthon kitőnő index készült. Hogy aztán akadnak olyanok akik, végigmennek ezen a harminchárom évfolyamon és minden szám minden cikkét tanárosan osztályzattal látják el, bőven osztogatva • szekundákat és a jeleseket, ezt a naiv patience-játékot igen rokonszenvesnek találom. A Nyugat első száma első szám volt, mindenki talált benne valamit, ami hiányzott belőle. Tény az, hogy Ignotus beköszöntő cikkével, Ady Endre Pimodán-jával és verseivel, fejlődése útja pontosan ki volt rajzolva. Ami azután jön, szinte törvényszerűen jön. Nem hiszem, hogy sok értelme volna annak, ha egy homéroszi seregszámlán megénekelném, ahogy Ady él Ignotus meUetl a legkülönbek fölvonultak : Babits Mihály