Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Bevezetés

intézményi bázisai vannak a szocialista irodalmi múlt története és elméleti kérdései vizsgálatának, más országokban is folynak ilyen stúdiumok. A magyar kutatógárda eredményei megbecsüléssel találkoznak e fórumokon. A szovjet és német kollégákkal folytatott együttműködés során nemcsak arra nyílik lehetőség, hogy e világnyelveken megjelenő, s a magyar szocialista irodalomról szóló monográfiák, gyűjteményes kötetek nyújtsanak rólunk szélesebb körben információt, hanem arra is, hogy az összehasonlító irodalomtudomány módszereivel élve, egy kiterjedtebb világirodalmi mezőnyben haladva, mind történeti, mind pedig elméleti kérdésekben hallassuk szavunkat. A „Haladó nemzetközi írószervezetek a két világháború között és a szocialista világirodalom kialakulása" című nemzetközi vállalkozásnak éppen a magyar fél az egyik kezdeményezője és irányítója. Mindez azáltal vált lehetségessé, hogy a tudományos és kulturális intézmények messzemenően támogatták, mindenkor elősegítették a kutatók külföldi tanulmányútjait, ahol azok nem csupán a folyó munkálatokkal ismerkedhettek meg közelebbről, hanem könyvtári és levéltári kutatásokkal igen sok eredeti anyagot tártak fel. A békés együttélés nemzetközi viszonyai között változatlan hevességgel folyó ideológiai küzdelembe így a maguk területén kutatóink is beleszólhattak: munkájuk egyik értelmének éppen azt tartják, hogy közvetlenül részt vehetnek eszméink, a marxista irodalomszemlélet erősítésében a meg-megújuló ideológiai támadásokkal szembeni harc során, sőt arra törekszenek, hogy a történeti tapasztalatokra és az eszmei viták jelenkori mozzanataira támaszkodva alkotó módon járuljanak hozzá a szocialista irodalomértelmezés, a marxista esztétika mind gazdagabb kibontakozásához. * Jelen kötetünk ebben az értelemben kíván szolid adalékot nyújtani, továbbépíteni az eddigi eredményeket. Találhatók a kötetben olyan tanulmányok is, amelyek az „elsüllyedt" múlt adatszerű feltárásán munkálkodnak. Ezt nem tartjuk feleslegesnek, most és a jövőben sem, hiszen az időben mérve közel egy évszázadot, a térben széttekintve pedig nemcsak hazánkat és a szomszédos országok magyar irodalmát, hanem a több kontinensre szétszóródott emigrációt kell átfognia figyelmünknek. Ezt tekintetbe véve nemhogy feleslegesnek, de egyenesen kívánatosnak tartjuk a dokumentumok nagyarányú gyűjtését, az életrajzi adalékok, az irodalmi forrásanyag további feltárását és publikálását. (Az Akadémia és a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára megkülönböztetett figyelemmel gyűjtik ezt az anyagot.) Mindamellett nincs olyan írás kötetünkben ebből a típusból sem, amely megmaradna adatai puszta közlésénél és ne igyekezne azt beleépíteni az elvi problémák adott hálózatába. Az elvi-elméleti problematika szövevényes gazdagságát elöljáró sorainkban nem lehet célunk felvázolni, erre a kötet (kapcsolódván a kutatások eddigi teljes hozadékához) adhat újabb választ, illetve válaszokat, hiszen éppen a leginkább vitatott alapvető kérdésekben a marxista világlátás egysége mellett számos kutató merőben más szemszögből vagy eltérő felfogásban közelíthet meg kérdéseket. Ezt a módszertani változatosságot magától értetődőnek véljük, s szerencsés körülménynek tartjuk, hogy a polémiák kedvező atmoszférájában alakul, bontakozik ki az az egyetértés, amely az alapvető politikai-társa-