Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Kontha Sándor: Uitz Béla

1926 májusában, a Forradalmi Művészet nyugaton című moszkvai kiállításon bemutatták a General Ludd sorozatot is, amelyet ezt követően — Barta Sándor közbenjárására — megvásárolt a Puskin Múzeum. Uitz még ebben az esztendőben szovjet állampolgárságot kért, meg is kapta. Az év második felében elhagyta Párizst, és Moszkvában telepedett le. December végén műveiből gyűjteményes kiállítást rendeztek, amely jelentős sikert hozott számára. Moszkva befogadta és számított a munkájára. Az első időszakban — hasonló tevékenységet később is folytat — nagy dekorációs megbízásoknak tesz eleget. A szokolnyiki kerületben éveken át ő irányítja a politikai ünnepekkel kapcsolatos díszítési munkálatokat. „A szovjet hatalom tíz éve" ünnepségek, a moszkvai városi tanács 1928-as újjáválasztása voltak a nagyobb alkalmak, a Gorkij Park oktató célú agitációs dekorációjának folyamatos tervezése, illetve irányítása, összefogása az állandó feladat. A különböző reakciós típusokat megjelenítő, a nyugati imperializmust jelképező szatirikus figurák tervezésénél hasznosíthatta a franciaországi tapasztalatokat is. Ebben az időben nagy tanulmány írásába kezdett a parkok fejlődéséről, de a munka befejezetlen maradt. A VHUTEMASZ-nál, majd annak utódintézményénél a VHUTEIN-nél (Felsőfokú művészeti-technikai intézet) 1927-ben a kompozíció tanára, 1928ban a festészeti fakultás dékánja lett. önéletrajzi jegyzeteiben írja: „Itt fáradhatatlan munkával sikerült a festészeti oktatást szocialista alapokra fektetnem, ami a dimplomamunkákban hamarosan kifejezésre is jutott. Az oktatásba munkafegyelmet vezettem be. Esténként sok előadást tartottam a hallgatóknak a festészeti kompozíció történetéről, a festmény tartalmáról és formájáról... Nagy súlyt helyeztem arra, hogy a hallgatók megértsék egyegy téma belső alkatelemeit, a tartalom és a forma, a materialista és idealista felfogás közötti összefüggéseket ... Az alapismeretek (technikai, tudományos és társadalmi vonatkozások) elsajátítása után a hallgatóktól átgondolt és egyre elmélyültebb munkát, valamint a természettel, a társadalommal és néppel való állandó kapcsolat ápolását követeltem meg .. ."

40 A Vhutein Leningrádba történő átköltözése után a Kominternben kezdett dolgozni. Az 1930 novemberében tartott harkovi konferenciát követően megszervezte a Forradalmi Művészek Nemzetközi Irodáját, amelyet fennállásának egész ideje alatt — öt esztendeig — vezetett. Ez az Iroda számos kiállítást rendezett a Nyugati Művészet Múzeumában (Művészeti Akadémia), s kapcsolatot tartott a világ sok haladó művészével, köztük Diego Riveraval, Masereellel, akikkel Uitz személyesen is levelezett. Mozgalmi és művészeti szervező, oktató munkája mellett Uitz hatalmas arányú művészeti tevékenységet folytatott. A harmincas évek elején —a Komintern megbízásából — tervezte a Tőletek függ, más címen: Náluk- nálunk sorozatát, amely - mint a cím is mutatja — a kapitalizmus és szocializmus különbségét kívánta érzékeltetni. Tájképfestészetének újabb állomása az 1933-as, itatóspapírra festett krími sorozat. A Volga menti német köztársaságban készített színes rajzai különböző kolhoz-jeleneteket, május elsejei felvonulást, ünnepi alkalmakat jelenítenek meg. Ezek és más hasonló munkái 40 L. az 1/b. sz. jegyzetet. 60