Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Kontha Sándor: Uitz Béla
megállapítása szerint „első és egyetlen internacionális jelentőségű megjelenése volt az európai piktúrában az új etikus és kollektív művészetnek". 21 A meggyilkolt Korvin Ottó emlékére készített rézkarca is erre az időre datálódik. 22 Korábbi kezdeményezéseinek tehát megvolt a közvetlen folytatása. Műveinek zöme azonban kísérlet, elvont szín- és formaproblémák megoldásának keresése. „Meghatványozódott benne az élet és mégis, mintha semmi mondanivalója nem lenne az életről" 23 — írta Kassák, nagyra értékelve ezeket a műveket. Hevesy szerint viszont „egyszerűen explodáltak a régi képek és az ízekre szakadt realitás darabjai igyekeztek egymás mellé rendeződni a képen különböző teóriák szerint. Nemcsak hogy az eszmei tartalom tűnt el a képekből, hanem szétesett az a hatalmas és szuggesztív, a létezés gyökereit éreztető realitás is." 24 Maguk a művek nem eléggé ismertek. Néhány reprodukció az absztrakcióba hajló futurizmus nyomait mutatja. Az 1968-as kiállításán bemutatott feketefehér tempera képei kubisztikus próbálkozások, remek fakturális megoldásokkal. Hietzingi tájain (főleg rézkarcok) geometrikus formákba rendezte a többé-kevésbé reális természeti motívumokat, házakat, fenyveseket, hegyeket, felhőket. A moszkvai út hatása kettős: formai kísérletezéseinek iránya és célja eszköz jellege sokkal határozottabb, tudatosabb lesz. Ikonokat „boncol", alkotó elemeiket, erővonalaikat, rejtett konstrukciójukat kutatja. Az orosz konstruktivizmus nyilvánvaló hatása a művész eredendő expresszivitásával ötvöződve jelentkezik. Bortnyik és Kassák képarchitektúra kísérleteit látva — bizonyítandó, hogy ezt ő is tudja, sőt jobban tudja maga is csinál egy 19 lapból álló linó-sorozatot, s Analízis címmel albumba foglalja. A finom és pontos metszésű geometrikus formák feszes konstrukciója, racionális rendje, ugyanakkor fergeteges dinamikája, a fakturális megoldások sokfélesége a maga nemében valóban páratlanná teszi a lapokat. Tanulmányújának másik hatása: a művészet feladata válik még világosabbá Uitz előtt. Korábban is hirdetett — Kassákkal szemben álló — nézetei ekkor vezetnek a nyílt és végleges szakításhoz, az Egység című folyóirat megindításához. A párt ösztönzésére ekkor kezdi tanulmányozni a munkásmozgalom történetét, s jut el a Ludditákhoz, a freskóterv, illetve a rézkarcsorozat ötletéhez. Ebben a sorozatban egyesíti formai kísérletezéseinek eredményeit, tartalmi célkitűzéseit, s bizonyítja feltétlen elkötelezettségét. Ami legközvetlenebbül mérhető Uitz művészetében, az a kapott élmények forrósága. Moszkva és a kongresszus — a fiatal proletár állam tisztán látott, rendkívüli nehézségei ellenére - felejthetetlen benyomást tett rá. A moszkvai nagy ünnep címmel szabadverset írt. A Kassák hatását mutató írásmű maga is figyelemre méltó (hasonlókat Uitz később is ír, ezek azonban egyelőre nem ismertek), de különös jelentőségűvé teszi, hogy a vers képei Uitz moszkvai lapjainak Vörös Moszkva sorozatának — irodalmi megfelelői. „Moszkva föléled ! / Sebhelyes házak megszűkülnek. Tarka falak ezer színbe mártód« HBVKSY IVÁN: Uitz Béla. Nyugat, 1922 120") 1211 " ÉK SÁNDOR: I. m. 84. "KASSÁK LAJOS: Uitz Béla. Ma, 1921 1-2. •* L. a 21. sz. jegyzetet.
