Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Eberhard Brüning: Az amerikai szocialista irodalom történetéhez

nem egyedül küzdünk a munkásszínjátszás frontján."

40 A kapcsolatok kiterjesztésének folyamatában ez az elszigeteltség megszűnt, és az amerikai progresszív irodalom elfoglalta megfelelő helyét a nemzetközi áramlatban. 1935. április 26-án 216 íróküldött sereglett össze 26 szövetségi államból New Yorkban, 150 vendég érkezett, többek közt Mexikóból, Kubából, Németországból és Japánból. Üdvözlő táviratok és üzenetek érkeztek a világ minden sarkából. Romain Rolland így írt: „Nekünk itt Európában, s nektek odaát Amerikában, koordinálnunk kell törekvéseinket."

41 A Schutzverband Deutscher Schriftsteller Párizsból táviratilag fejezte ki óhaját, hogy az amerikai írók „minden energiájukkal azon legyenek: segítsék megóvni az emberiség nagy kulturális értékeit a barbárság támadása ellen",

42 a Forradalmi írók Nemzetközi Szövetsége pedig az alábbi üzenetet küldte: „Legyen kongresszusotok a fasizmus és az imperialista háború elleni széles front újabb kiterjesztése, s egyúttal kiállás a Szovjetunió, a világ valamennyi dolgozója hazájának megvédéséért!"

43 Makszim Gorkij távirata így hangzott: „Testvéri üdvözletem az amerikai írók kongresszusának, amelyet a fasizmus és egy új, véres háború elhárítására irányuló szellemi harc szándéka hozott egybe. Veletek vagyunk, kedves barátaink! Örömmel és mély megnyugvással konstatáljuk, hogy növekedőben vannak az egész világon a becsületes emberek erői, akik bátran fellépnek a kizsákmányolás és a faji elnyomás ellen."

44 További levelek és táviratok érkeztek Andersen Nexő, Johannes R. Becher, Anna Seghers, Borisz Pilnyák, Szergej Tretyakov, Fedor Gladkov, Dinamov és Apletin (az International Literature kiadói) aláírásával, a kínai Baloldali írók Szövetségétől, a Szovjet írók Szövetségétől, Szun-Jat-Szen asszonytól. Ez az írótalálkozó nem maradhatott a 30-as évek közepén izolált jelenség, belső ügy, hanem törvényszerűen nemzetközi jelleget kellett felvennie, hiszen egy szeles éf eleven proletár-forradalmi irodalom áramában jött létre, amely irodalom a legszorosabban kapcsolódott a munkásosztályhoz és annak marxista világnézetéhez, de szövetségre törekedett a baloldali polgári írókkal is. Ezért tekintettek várakozással New Yorkra a nemzet demokratikus erői s a haladó világkultúra képviselői, s kísérték komoly figyelemmel az amerikai irodalom további kibontakozását. Hozzájárult ehhez az is, hogy időközben a fasizmus Németországban hatalomra jutott, s más polgári államokat is fenyegetett, viszont Amerikában viszonylag kedvezőek maradtak a létfeltételek és fejlődési lehetőségek ezen irodalom számára, s éppen ezért a kapitalista világ nemzeti irodalmainak demokratikus erői az USA progresszív irodalmában orientáló központjukat látták. Ebben a szellemben nyitotta meg a kongresszust Friedrich Wolf, a német forradalmi antifasiszta drámaíró. „Bajtársak és barátaim! A Nemzetközi Munkás Színjátszó Szövetség titkársága, a Proletár-forradalmi írók Szövetségének német szekciója megbíztak azzal, hogy az Első Amerikai írókongresszusnak átadjam testvéri üdvözleteiket. Sok mérföldet utaztam, hogy eljöhessek önökhöz, s azért tettem ezt, mert sokat 4,1 Brief aus New York, 29. Dezember 1930. Arbeiterbühne und Film, Febr. 1931. 41 American Writers' Congress. L. a 38. sz. jegyzetet, 13. *« Uo. " Uo. 44 Uo.