Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Eberhard Brüning: Az amerikai szocialista irodalom történetéhez
tában van." 29 Mary Heaton Vorse, Fielding Burke, Myra Page, Grace Lumpkin, Albert Halper, Arnold B. Armstrong, William Rollins, Jack Conroy, Edward Dahlberg, Edward Newhouse, Erskine Caldwell, Albert Maitz, James T. Farrell, Robert Cantwell, Waldo Frank, Nelson Algren, Josephine Herbst voltak aktív részesei e proletár írói gárdának, amely regényekben és elbeszélésekben ábrázolta az amerikai munkásosztály életét. Csak maga az 1929. évi gastoniai textilmunkás-sztrájk a következő regényeknek vált témájává: Mary Heaton Vorse: Strike (1930); Fielding Burke: Call Home the Heart (1932); Grace Lumpkin: To Make My Bread (1932); Sherwood Anderson: Beyond Desire (1932) és Myra Page: Gathering Storm (1932). E regények gyors egymásutánban oroszul is megjelentek, s A. J. Jelisztratova szovjet irodalomtörténész így írt róluk 1933-ban: „Bizonyosan nem véletlenszerű az a tény, hogy az elmúlt évben egyszerre négy amerikai író választotta témájául az amerikai Dél munkásmozgalmát és a gastoniai sztrájkot. A proletárirodalom ezzel elszakadt a fellengzős romantikától és az absztrakt, céltalanul csapongó, kozmikus forradalmárkodástól, s következetesen az amerikai munkásmozgalom eseményeinek konkrét és komplex vizsgálata útjára lépett." 30 A proletárköltészet legjelesebb képviselői: Kenneth Fearing, Kenneth Patclien, Muriéi Rukeyser, Herman Spector, Joseph Kalar, Sol Funaroff, Isidor Schneider, Richard Wright, Langston Hughes s mindenekelőtt Edwin Rolfe; a drámaírók közül pedig nem egy a Brodway színházaiig is eljutott, köztük a legkiemelkedőbbek: Claire és Paul Sifton: 1931 című műve; John Wexley: Steel (1931), Albert Maitz és George Sklar: Peace on Earth (1933); Paul Peters és George Sklar: Stevedore (1934); John Wexley: They Shall Not Die (1934); Albert Maitz: Black Pit (1935) és Clifford Odets: Waiting for Lefty (1935). John Dos Passost is meg kell itt említenünk, annak ellenére, hogy a 30-as évek végén a burzsoáziához csatlakozott s a szocializmus ellenségévé vált. Az Airways, Inc. (1929) című sztrájkregénye, s az ún. „kollektivista-regény", a Manhattan Transfer (I925, magyarul: Manhattani kalauz), az USA-trilógia (The 42nd Parallel, 19.30; 1919, 1932; The Big Money, 1936) realisztikusan tükrözik a munkásosztály életét és harcát és az USA uralkodó osztálya kizsákmányoló módszereit a század első három évtizedében. Különösen a filmszerű montázs-elv és a tudatáram-módszer alkalmazásával írt regényei hatottak nagyon sok bel- és külföldi haladó íróra. így például Erwin Piscator, midőn drámai anyagokat „epikaivá" alakított, Dos Passos munkáira és tapasztalataira hivatkozott. 31 Anne Seghers is nagy figyelemmel kísérte az amerikai avantgardista regényíró munkásságát. Megvédelmezte őt Lukács György ellen s megjegyezte, hogy „nagy tárgyakkal gazdagította korunk irodalmát". 32 " American Writers Look Left. Social Conflict as a Theme. Times Literary Supplement, February 22, 1936. 146. "A. EjiHcrpaTOBa : JlHTepaTypa coupeMeHiioft AMepiiKH. MnTepnaTHOHajibuaH JiHTepaTypa, 1933. N« 5. 102. - L. még: Fay M. Blake : The Strike in the American Novel. Metuchen, 1972. 165. •» ERWIN PISCATOR: Das politische Theater. Berlin, 1929. 57. "Anna Seghers an üeorg Lukács: Brief vom 2». Juni 193». ÜBORO LUKÁCS: Essays über Realismus. Berlin, 1948. 181., magyarul: L. ÜY.: A realizmus kérdései. Bp. 11948] 326.