Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Eberhard Brüning: Az amerikai szocialista irodalom történetéhez

EBERHARD BRÜNING AZ AMERIKAI SZOCIALISTA IRODALOM TÖRTÉNETÉHEZ Az amerikai nemzeti irodalom igen tekintélyes progresszív hagyománnyal rendelkezik, s ez a teljesítmény fontos részét képezi a világirodalom demokratikus és humanista aranyalapjának. A feudalizmus irodalma hiányzik itt, s emellett két, győzelemmel végződött polgári demokratikus forradalom — a brit gyarmatosítók elleni szabadságharc a 18. sz. második felében és a rabszolgaságot felszámoló polgárháború 1861 -65-ben - teremtették meg a folytonosságát ama tradíciónak, amelyből az Egyesült Államokban kibontakozhatott a szocialista irodalom. Az 1776. évi Függetlenségi Nyilatkozattól, e nagy jelentőségű történelmi és irodalmi dokumentumtól, amely kora legprogresszívebb humanista és forradalmi proklamációja és programja volt, s amelyre még ma is hivatkoznak az USA demokratikus erői, az amerikai BéftftM polgári és szabadságmozgalmainak protestáló irodalmáig húzódik ez a tágas ívelés. E vonulatban helyezkednek el oly jelentős alkotók életművei, mint Thomas Paine, Walt Whitman, Mark Twain, Jack London, Theodore Dreiser, John Reed, Ernest Hemingway vagy W. E. B. Du Bois. Lenin a Levél az amerikai munkásokhoz című, 1918. augusztus 20-án kelt híres soraiban utalt e történeti fejlődésre: ,,Az amerikai népnek van forradalmi hagyománya, s ezt tették magukévá az amerikai proletariátus legjobb képviselői"

1 - írta, s e megállapítása teljes mértékben vonatkozik az amerikai kultúrára, s azon belül az irodalomra is. A szocialista irodalom az USA-ban az amerikai nemzeti irodalom realista törekvéseivel párhuzamosan bontakozott ki. Walt Whitman utolsó éveiben így nyilatkozott önmagáról Horace Träubel szocialista költőnek: ,,Az az érzésem, hogy sokkal több rejlik bennem egy szocialistából, mintsem azt korábban hittem volna; ez persze nem külsőségekben nyilvánult meg, vagy politikai ténykedésben, hanem egyéniségem lényegében van jelen."

1 Már 1871-ben, a Democratic Vistas című írásában programatikusan olyan irodalmat követelt, amely elsősorban a dolgozó emberek életét ragadja meg művészileg. Saját költészetében éppen az a mozzanat volt művészileg új, hogy a dolgozó embert és alkotó teljesítményét emelte művészete fő tárgyává. Ezzel egyúttal megszabta a progresszív líra fejlődésének irányvonalát az elkövetkező évtizedekre. Nem véletlenül áradnak a whitmani költészetből tartalmi és formai szempontból is mindmáig új és új impulzusok a hazai és a nemzetközi lírába, 1 W. I. LENIN: Brief an die amerikanischen Arbeiter, über den Kampf um den Frieden. Berlin, 1956. 209. - Magyarul: Levél az amerikai munkásokhoz (1918. aug. 20.) V. I. LENIN: összes Művei. Bp. 1973. 37. kot. 45-60. 1 WALT WHITMAN: Poetry and Prose. Ed. by Abe Capek. Berlin, 1958. 548.