Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Krystyna Sierocka: A lengyel emigráció irodalmi tevékenysége a Szovjetunióban 1918-1939 között

avagy a szoknyás filozófus), Adolf Stankiewicz Now prady (Üj irányzatok)

34 című művét, sőt erre a sorsra jutott a Szovjet Proletár írók Szövetsége Lengyel Szekciója, valamint az Orka (Szántás) című folyóirat által szervezett pályázaton díjat nyert D. Szafran Mlyn

35 (Malom) című darabja is. Mivel tisztában voltak ennek az irodalmi formának a szuggesztivitásával, azt a következtetést vonták le, hogy a könnyedség és a problematika leegyszerűsítése káros lehet, bizonyos politikai természetű torzulásokhoz vezethet. Az újonnan született műveket mindenekelőtt a praktikus céloknak rendelték alá, így közülük több a vallás, az állam és az egyház viszonyával foglalkozik stb. E témák különösen falun nagy jelentőségűek voltak. A művek szerzőinek többsége azonban nem tudott túllépni a szokások felületi szemléletén, az erkölcstelen pap, illetve pópa és szeretőinek bohózati sémáján. E tömegesen megjelenő produktumok közül szerencsésen emelkedik ki Z. Kubalska Aeroplán w niebie

36 (Repülő az égen) című fantasztikus groteszkje. Minden naivitása és egyértelmű tendenciózussága mellett ügyesen megírt, kerek drámai konstrukció ez, a korhoz képest színvonalas szcenikai megoldásokkal. Ez nemcsak a papok rovására készült üres csipkelődés volt, hanem a dogma tudományos cáfolatára irányuló törekvés, amely szembeállítja a tudomány eredményeit a megrögződött vallási hiedelmekkel, természetesen a lehető legérthetőbb módon. A nézők körében a legnagyobb népszerűségre Wlodzimierz Kowalski Rodzina W oronców

31 (A Voronyec család) című műve tett szert. A fiatal író ebben az időszakban a német expresszionizmus dramaturgiájának vonzásában élt. VVandurskihoz hasonlóan konvencionálisan realista, helyenként egyenesen naturalista drámáiba az expresszionista katasztrofizmus elemeit vegyíti a háború veszélyét bemutató jelenetekben; az aktivisták mintájára próbálja megformálni darabjainak hőseit, ugyanakkor az expresszionista színházi technika bizonyos fortélyait is alkalmazza. A fiatal szerző azonban nem volt arra képes, hogy a különböző drámai kölcsönzésekből és az össze nem tartozó költői elemekből átgondolt, következetes egészet tudjon alkotni. Kritikusai élesen szemére vetették ezt — nem takarékoskodtak a túlzó vádakkal sem —, ami abból a törekvésből fakadt, hogy minden műben a kor összes politikai és morális problémájának megoldását keresték. Ha ma történelmi távlatból értékelni akarjuk a lengyel színpadok tevékenységét a Szovjetunióban, le kell szögeznünk, hogy minden művészeti gyengeM

A. STANKIEWICZ: Nowe prqdy. Sztuka sceniczna w jednym akcie z zycia wiejskiego. Minszk, 1929. ** D. SZAFRAN: Mlyn. Sztuka z zycia polskiej wsi radzieckiej w dwoch odslonach. Minszk, 1929 *• ZOFIA KUBALHKA: Aeroplán w niebie. Groteska fantastyczna w jednym obrazie z prolegiem i epilogiem. Minszk, 1934. - Zofia Kubalska (azaz Zofia Warska) Adolf Warskinak, a lengyel munkásmozgalom kiemelkedő alakjának a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciája megalapítójának volt a lánya. Második férje Stanislaw Ryszard Stande volt. 1920-tól tagja a Kommunisták Lengyelországi Pártjának. A Szovjetunióban lengyel nyelvi lektorként dolgozott, majd a Trybuna Radziecka kultúrrovatának volt a szerkesztője. »' WLODZIMIBRZ KOWALSKI: Rodzina Woroncóv. Sztuka sceniczna w osmiu obrazach z prologiem Minszk, 1935.