Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Krystyna Sierocka: A lengyel emigráció irodalmi tevékenysége a Szovjetunióban 1918-1939 között

az ő nevéről nevezték el ezt az intézményt. Az egyetemen volt lengyel tanszék is, amelyen többek között Julian Leszczynski-Lerïski,

2 Stanislaw Budzyiíski,

3 Jerzy Ryng,

4 Eugeniusz Przybyszewski

5 adtak elő. Ebben az évben emelkedett országos társasággá a korábban már Moszkvában működő Praca (Munka) kulturális ismeretterjesztő lengyel társaság, amelynek vezetőségében részt vettek többek között Zofia Dzierzyiíska,

6 Stanislaw Budzyiíski, Stefan Borski,

7 Stefan Heltman,

8 Edward Próchniak,

9 Jakub Hanecki,

10 Julian Leszczynski és mások, főként tehát a lengyel baloldal vezető képviselői. A társaság munkájában nagy szerepet kapott a szín•Julian Leszczynski-Lenski (1889-1939). A lengyel és nemzetközi munkásmozgalom ismert alakja, publicista. 1905-től tagja a pártnak. 1917-ben az oroszországi csoport Végrehajtó Bizottságának tagja lett. Részt vett az Októberi Forradalomban. 1919-től a Lengyel Kommunista Párt oroszországi csoportja Végrehajtó Bizottságának tagja lett. 1918 -1920ban a Szovjetunió Nemzetiségi Népbiztosságán a Lengyel Ügyek Népbiztosságának vezetője. 1925-től Lengyelország Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának a tagja. 1929-től a párt feloszlatásáig a KP Központi Bizottságának főtitkára, a Komintern Végrehajtó Bizottságának tagja volt. 1937-ben provokáció következtében letartóztatták és 1939-ben pusztult el. Később másokkal együtt rehabilitálták. 3 Stanislaw Budzynski (szül. 1894.). Kommunista forradalmár és publicista. 1912-től tagja a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokrata Pártjának. Aktívan részt vett az Októberi Forradalomban, 1920-ban tagja lett az SZK(b)P Központi Bizottsága Lengyel Irodájának. •Jerzy Ryng (valódi neve: Heryng, szül. 1886.). Kommunista forradalmár, publicista és közgazdász, 1919 óta tagja az LKP-nak, a párt programjának egyik megalkotója, 1929-től a Központi Bizottság tagja, 1930-tól a Szovjetunióban dolgozott. •Eugeniusz Przybyszewski (1889-1940.). Történész, tagja volt az LKP-nak. 1927-től aktív részt vállalt a lengyel emigráció munkájából a Szovjetunióban. • Zofia Dzierzynska (szül. 1882.). Feliks Dzierzynski felesége, a lengyel és litván szociáldemokrata párt tagja. Aktív munkát végzett a Szovjetunióban élő lengyelek körében, 1918tól kezdve maga is a Szovjetunióban élt, szerkesztője volt több lengyel újságnak. Egy ideig az SZ(b)P Központi Bizottsága mellett működő Lengyel Iroda titkára is volt. 7 Stefan Borski (valódi nevén Waclaw Wieslaw Dabrowski, szül. 1884-ben.). 1905-től tagja Oroszország Szociáldemokrata Munkáspártjának. Az Októberi Forradalom után a Szovjetunióban maradt. Egy ideig a Jobbparti Ukrajna Ukrán Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága mellett működő Lengyel Iroda titkára volt. Aktiv tevékenységet folytatott a lengyelek körében, több lapot szerkesztett. 1923 1929-ig a Szovjetunió Népei Központi Kiadója Lengyel Szekciójának volt a szerkesztője. • Stefan Heltman (szül. 1886.). Oroszország Szociáldemokrata Munkáspártjának tagja. Aktivan részt vett az Októberi Forradalomban. 1920-1924-ig az SZK(b)P Központi Bizottsága mellett működő Lengyel Iroda titkára volt, majd a Belorussz Állami Tervezési Bizottság elnökhelyettese, és a Belorussz Népbiztosság elnökhelyettese. Aktívan dolgozott a lengyel emigráció körében, együttműködött számos lengyel klubbal, folyóirattal és szervezettel. • Edward Próchniak (szül. 1888.). 1903-tól tagja a Szociáldemokrata Pártnak. 1918-tól a Szovjetunió területén a Lengyel ügyek Népbiztosságának osztályvezetője, majd titkára. 1925-től 1927-ig tagja volt az LKP Központi Bizottságának. 1925-1930, 1930-1937 között a Politikai Bizottság tagja. A Komintern Végrehajtó Bizottságában is dolgozott. 10 Jakub Hanecki (igazi nevén Fürstenberg, szül. 1879.). 1901-től tagja a Szociáldemokrata Pártnak. 1903-1909 között a Főtanács tagja. Aktívan részt vett az 1905-ös forradalomban. 1917-ben tagja lett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Központi Bizottsága Külföldi Irodájának. 1918 után a Szovjetunióban élt.