Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Szántó Gábor András: Matheika János
művelődés elvi fontosságának hangsúlyozására, a realista emberábrázolás követelményének kiemelésére, egyes alkotók —- pl. József Attila — észrevételére, józanabb értékelésére, a szélsőségesen „balos" származáselméletek elvetésére. A Népfront jegyében A platformvita és az 1932-es szovjet párthatározat utáni évek az útkeresés, valamint a rappista irodalomkritika legkirívóbb gyermekbetegségeitől való megszabadulás esztendei Matheikánál. A platformvita után hosszabb időre kénytelen visszavonulni a moszkvai magyar emigráció irodalmi életéből. A szovjet párt nevezetes 1932. április 23-i határozatát — a RAPP-hoz hasonlóan jókora késéssel közlő és azt meglehetősen szűkszavúan üdvözlő nyilatkozat aláírói között már nem találjuk ott a nevét; 1 *- a Sarló és Kalapácsban 1936 augusztusáig nem jelenik meg írása, s a szovjet sajtóban is csak ritkán találkozunk egy ideig néhány régebben megírt cikkével, könyvelőszavával. 1934-ben a szovjet írókongresszusra érkezett magyar vendégek fogadásakor Illés Béla - kávéfőzés közben — felajánlja neki: dolgozzanak újra együtt, mint valamikor, amire Matheika csak ennyit felel: „Ameddig kávéfőzésről van szó, nagyon szívesen .. ." 163 Elsősorban egyéni megfontolások tartják vissza attól, hogy régi munkatársaival, akik közül többen meglehetősen könnyen hagyták őt magára a platformvita idején, most újra együtt dolgozzék. Az 1932-es párthatározat tanulságainak levonása, az „útitárs" írókkal való egyenrangú együttműködés elismertetése nem ment egykönnyen a meglehetősen „balos" magyar emigrációban. (Tudjuk például, hogy Zalka — saját bevallása szerint „csaknem sírva fakadt" a RAPP feloszlatásának hírére. 1 * 4 ) Az „átépülés", amelyre Matheika őszintén és pártszerűen törekedett, nála sem ment problémák nélkül, hamarosan azonban eredményekben is jelentkezett. Ezek az eredmények manapság kevésbé ismeretesek és emiatt Matheika harmincas évekbeli tevékenységének megítélésekor gyakran hajlandók vagyunk korábbi szektásságából kiindulni. Talán emiatt és a platformvita bűnbakjának megtett Matheikáról kialakított kép hatására kommentálja tévesen O. V. Jegorov Matheika gyerekes balosságaként a következő, látszólag jelentéktelen esetet. Az 1930-as harkovi kongresszus küldötteinek 85%-a volt kommunista párttag. „Ez a szám - írta Matheika János (és idézi 0. V. Jegorov) - arról tanúskodott, hogy még elég gyengén folyt a munka a kispolgári forradalmi értelmiség soraiban". 164 Az idézet pontos de félrem A határozatot kommentár nélkül — a Ha jnrrepaTypHOM nocry 1932. 12. sz. közli, s ez áprilisi jelzéssel május vegén jelenik meg. A SK a rezolúciót csak az 1932. 7. (azaz a júliusi) számban jelenteti meg, ami minden körülmények között igen hosszú átfutási idő. Mathejka Jánosné közlese. ,M C. LUeujyKou: HeMCTOBue peBHirreau. MocxBa, 1970. 330. •••Vö. O. V. JEUOROV: A Forradalmi Írók Nemzetközi Szövetsége. „ löii el, szabadság!" Bp. 1967. 240. J ,J
