Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Szántó Gábor András: Matheika János
re. 125 Az 1930-as harkovi konferencián ő tartja az egyik korreferátumot Averbah beszámolójához. 126 Ugyanebben az évben terjedelmes tanulmánya jelenik meg A magyar forradalmi irodalom fejlődése címmel, s ebben kétségtelenül tovább lép az öt évvel ezelőtti antológia bevezetőjének „eszmekölcsönző" felfogásához képest, mivel itt már konkrétabb társadalmi viszonyokból igyekszik magyarázni a forradalmi irodalom fejlődését, továbbra is helytelen úton jár viszont annyiban, hogy e társadalmi viszonyokon leszűkítve a politikai viszonyokat érti, s a magyar irodalom világviszonylatban is kiemelkedő voltát „a politikai mozzanat rendkívül pontos kivetítésében" véli megtalálni. 127 A konkrét irodalmi értékelésben a hibái sajnos még fokozódnak: Petőfit és Aranyt rendkívül szűk prakticista szektariánizmussal tárgyalja, a korabeli magyar irodalom csúcsára pedig egyértelműen a moszkvai emigráció íróit, Hidas Antalt és Illés Bélát helyezi. A cikk számos sértődés forrása lesz a magyar emigrációban, elsősorban a Kassák-körből származó írók haragszanak meg rá, és nem ok nélkül, mivel a polgári származású, illetve a „beérkezett" írók (Illés, Hidas, Zalka stb.) bírálatától tartózkodva a cikk főleg az ő „formaforradalmi" múltjukat és „hibáikat" emlegeti. 128 A magyar proletárirodalom platformtervezete, amelyet „a szervezet vezetősége direktívái nyomán" Matheika János dolgoz ki, és a MAPP magyar csoportja megbízásából Barta Sándor, Hidas Antal, Illés Béla, Kiss Lajos, Madarász Emil, Matheika János és Zalka Máté nyújt be, 129 a Tanácsköztársaság irodalma és Ady háborús versei értékelését kivéve nem különbözik lényegesen az előbbi tanulmánytól, illetve a szovjet proletárirodalomban elfogadott elméleti megállapításoktól. A vitának úgyszólván minden hozzászólója egyetért az általános elméleti platformmal és a gyakorlati tennivalókkal, de mivel gyakran személyes — besorolásból vagy kihagyásból eredő — sérelem is irányítja őket, a társadalmi-politikai bevezető hibáit bírálják érdemtelenül nagy hévvel. (Mathejka Jánosné emlékezete szerint a kapitalista gazdasági világválság és a kapitalizmus általános válsága sokat emlegetett felcserélése valószínűleg az ő javaslatára került a platformtervezetbe.) A platform részletes értékelését Botka Ferenc végzi el a Sarló és Kalapácsról írott tanulmányában, 130 ezért itt csupán a vita körülményeit igyekszünk egy-két adattal megvilágítani, illetve kiegészíteni. A Forradalmi írók Nemzetközi Szövetségének harkovi kongresszusa, vagyis 1930 óta az előző időknél is sürgetőbben jelentkezett az írószervezeti plat1,4 SK. 1930. 12. sz. hátsó borítólap. m M3 HcropHH MoKAVHapoAHoro OöT>eAHHeHHH PeBojiKMiHOHHbJx nHcaTeaett (MOPÍ1). •HHTepaTypHoe HacneACTBo. MocKBa, 1969. T. 81.55. Ugyanitt olvasható Illés Béla megállapítása: «Averbah, Anyiszimov és Matheika elvtársak beszámolói megfelelnek az Iroda művészeti platformjának*. 117 BecTHHK HHocrpaHHOH jiHTepaTypu. 1930. 6. 99. 1M Vö. KAHÁNA MÓZBS: Proletár tömegirodalmat! Marxista-leninista irodalmi platformot ! SK. 1931. 10. sz. 54-57. ,W SK. 1931. 6. sz. 50. - Kiss Lajos személyesen nem írta alá a tervezetet, mert annak elfogadása idején Taskentben tartózkodott. Nevét azonban csak az éles kritikákat követően, a tervezet megjelenése után 6 hónappal vonta vissza. (Vö. SK. 1931. 12. sz. 63.) lï0 L. a 102. sz. jegyzetet.
