Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szántó Gábor András: Matheika János

elneveztek »cuci«-tól kezdve »hazatlan bitang«-ig mindennek, csak jónak nem" 40 Világosan látja az egyház október 31-e utáni „megszelídülésének" okait: ,,A forradalom óta pedig megijedve épp a klérus hirdette leghangosab­ban a megértés, testvéri együttmunkálkodás eszméit. A párt még őket is hajlandó lett volna édes testvéreinek tekinteni, míg most a tények fel nem világosították arról, hogy bizony mostoha testvérnek is a legrosszabbak közül valók. Nagyon nehéz dolog lehet a prédikálás, ugye fő és legfőbb tisztelendő uraim? Ahelyett, hogy az evangéliumot hirdetnék, hogy a fön­séges tanok gyógycseppjeivel enyhíteni iparkodnának a szenvedő ember tömegek bajain, tücsköt-bogarat összehordanak. A szószék mindenre jó. Korteskedésre, háborús uszításra, egyenetlenség szítására, ellenforradalmi agitációra, mindenre, csak arra nem, amire készítették ... Nem is lehet kelle­mes érzés egy püspöknek tudni azt, hogy az ő igéi az apostoli szegénységről, csak úgy máról holnapra ő rajta is beteljesednek ... En nem tudom, de a földbirtok reform előtérbe jutása, a magánvagyon várható reformja és a királyhűségről zengő prédikációk elhangzása között gyanús összefüggést látok. Mintha önök először mint forradalmárok próbálták volna menteni a menthetőt, majd ennek lehetetlenségéről meggyőződve, most a régi rendet szeretnék virszaprédikálni az égből". 41 Ezt meg az utána következő néhány cikket és a Podhorányi kanonokot kifigurázó kabarétréfát már nehezen tudták megbocsátani neki. Talán az iménti eseményeket követően, de lehetséges, hogy korábban, otthon is kon­fliktusba keveredik anyjával a papokkal fenntartott szoros kapcsolatai miatt, és a családi hagyomány szerint el is költözik otthonról. 42 A Tanács­köztársaság bukása után, a „legveszedelmesebb kommunistákat" összeíró bizottság, amelyben két pap is helyet foglalt, bizonyára ezeket is figyelembe vette, amikor Matheika nevét is fölvezette erre a listára. Pedig kommunistának, marxistának csak fenntartásokkal nevezhetjük ekkoriban. Az előbb említett antiklerikális cikkekben, a szociáldemokrata párt álláspontjának megfelelően, összeegyeztethetőnek tartja a hivő katoli­cizmust, és a szociáldemokrata párttagságot, 43 s ez nemcsak taktikai enged­mény nála. Ez utóbbihoz ekkor és később is igen kevés érzéke van, sokkal hajlamosabb az abszolutizálásra, a körülményekkel sokszor nem számoló egyenesvonalúságra erkölcsi és politikai téren egyaránt. Tevékenységében a gyakorlat és az elmélet nem egyszer szembe kerül egymással, nem abban az értelemben, hogy mást mond és mást cselekszik, hanem abban, hogy tevé­kenysége során az élet gyakran egészen mást produkál, mint amire ő elméleti­leg számít, s ennek megvannak mind az objektív, mind a szubjektív okai: L. például a VK. 1917. máj. 31-i számában: „Az internationalis érzületet dicsőítik s így méltókká váltak arra szocialistáink, hogy hazátlan bitangoknak nevezzék őket" stb. Ez egyébként nem zavarta a VK-t abban, hogy a Matheika cikkére reagáló szerkesztői üzenetében a következőket írja: „Hazátlan bitang! . . . Magyar ember ezen kifejezést még azokkal az idegenekkel szemben sem használta, akik megérdemelték volna ( !), annál kevésbé használta azt saját fiaival szemben". (VK. 1919. jan. 23.) 41 VÜ. 1919. jan. 11. " Mathejka Jánosné közlése. ** „A vallás magánügy és valaki lehet öntudatos, szervezett munkás és buzgó keresztény egy személyben". (L. a 41. sz. jegyzetet.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom