Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Agárdi Péter: A szocializmus mint költészet
elmarad nem kevés — József Attila számára különösen fontos — egykori kritika és tanulmány jelentőségének kellő tudatosítása. Érdemes lenne például részletesen elemezni Gaál Gábor 1926-os premarxista cikkét, amelynek expresszionista „tudálékossága" mögül is kisüt a lényeg: nagy költő születését ünnepli a kritikus. S e „nagyság" tartalma, oka az, hogy József Attila — Gaál szerint — a 20-as évek társadalmi-történelmi válsághangulatát, a kor fő kérdéseit a népiség, az egyetemesség és a szubjektív ihlet páratlan találkozása révén idézi meg. 74 Nem szólunk részletesen a József Attila számára szintén rendkívüli jelentőségű Fábry-kritikáról sem. Holott rövid terjedelme, nem elméleti-elemző igénye ellenére nagy fontosságú írás ez, hiszen az egyik, talán a legelső igazi méltatás kommunista szerző tollából, amely egyúttal közvetett vita is a proletkultos szemlélettel. 77 Nem foglalkozunk összefoglalóan a kommunista Korunk cikkeivel sem. Fejtő Ferenc és Gergely Sándor írásairól már volt szó, Danzinger Ferenc 78 viszonylag korszerű, jelentős — de nem elsősorban irodalomkritikai — tanulmánya szintén a szektás-proletkultos áramlat sodrásán való fölülemelkedés miatt érdemelne alaposabb elemzést: Danzinger egyike az elsőknek, akik kiálltak József Attila mellett. Nem kevésbé méltó említésre Nagy István megrázó erejű, önmarcangoló József Attila-búcsúztatója is. 79 S bármennyire tanulságos lenne is^ részben a már meglevő elemzésekre hivatkozva 80 nem írunk a népfrontos Új Hang, illetve Gábor Andor és Tamás Aladár ekkori József Attila-cikkeiről sem. Az Üj Hangról csak annyit, hogy a népfrontos indíttatás ellenére — az eddigi értelmezésekkel szemben — kritikatörténetileg nem fordulatszerű a József Attila-kép módosulása. Jóllehet a moszkvai magyar emigráció korábbi messianisztikus, proletkultos szektariánizmusa, illetve bürokrata dogmatizmusa itt már oldódott merevségéből, jóllehet néhány szép verset is közölnek már József Attilától, az esztétikaielméleti megalapozottságú vagy akárcsak forrón-szenvedélyes „fölvállalás" elmaradt. (Láttuk már ezzel kapcsolatban a Gergely Sándor-féle érvelés bizonytalanságát.) A hangsúly inkább a polgári kisajátítási kísérletekkel folytatott éles vitán volt, mintsem József Attila jelentőségének korszerű kritikai értelmezésén.* 1 *QAÁL OÁBOR: József Attila: Tiszta szívvel. [A versrőltj Üj Kelet, 1926. 240. sz., ill. Q. Q.: Válogatott ífások. I. köt. Kolozsvár, 1964. 81-84. " FÁBRY ZOLTÁN: József Attila: Döntsd a tőkét... Az Üt, 1931. aug. 20. 16. L. még: FÁBRY ZOLTÁN: József Attila szlovákiai emléke. [ 1948). F. Z.: A gondolat igaza. Bratislava, 1955. 62-81. - CBAWDA SÁNDOR: Első nemzedék. Bratislava, 1968. 130-131.; CSANDASÁNDOR: AZ Üt küzdelme a csehszlovákiai magyar irodalomért. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Bp. 1962.337 - 371. - A platformtervezettel kapcsolatos levélváltást József Attila és Fábry Zoltán között I. JAÖM III. köt. 445-446. és Kritika, 1972. 7. sz. 16. " DANZINOER FERENC: József Attila, a szocializmus költője. Korunk, 1932. 841 -842. "NAQY ISTVÁN: AZ elsötétült „Külvárosi éj". Korunk, 1938. 154-155. Egyébként a Korunk és József Attila kapcsolatára lásd: PATAKY BÁLINT: AZ egykorú romániai magyar •ajtó és József Attila. Utunk, 1958. 48. sz. 10. - LÁNQ QUSZTÁV |ANCSIK PÁL: József Attila és a Korunk. Korunk, 1962. 1468- 1749. •° DIÓSZBOI ANDRÁS: Oábor Andor. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Bp. 1962. 218. - ILLÉS LÁSZLÓ: AZ Üj Hang kritikai munkássága. I. köt. 409 444. '* [ÜÁBOR ANDOR]: Aki hiába halt meg. Üi Hang, 1938. 10. sz. 70-71. - TAMÁS ALADÁR: József Attila életműve körül. Üj Hang, 1938. 11. sz. 120-123.
