Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
kifejezésre jut azon szilárd meggyőződésünkben, hogy a Duna-medencében élő nemzetek egymásra vannak utalva. A nagy folyók partján élő kis nemzetek kultúrájuk fejlődését csak együttmunkálkodással, békés és szabad kapcsolatokkal érhetik el." 108 Az együttmunkálkodás realizálása felveti egy közös, a dunamedencei népek nyelvén és franciául vagy angolul megjelenendő lap és egy közép-európai irodalmi díj alapítását. A Szép Szó írói még vissza sem tértek Magyarországra s a jobboldali és nyilas lapok máris hatalmas sajtótámadást indítottak a ,,cseh bérencek" ellen. Még a következő évben is úgy akarták lehetetlenné tenni a Szép Szó zeneakadémiai előadóestjét, hogy a közönség sorai közé szórták az 1937-es sajtókampány különnyomatban, röpirat formájában sokszorosított cikkeit. 109 A Magyar Napban Vass László szembe szállt a jobboldal denunciálásával és tiltakozott az ellen a felfogás ellen, amely a népek békés együttműködésének szolgálatát hazaárulásnak minősíti. 110 1938 közepére már nyilvánvalóvá vált, hogy Hitler keleti terjeszkedése elé KözépEurópa államainak szövetségéből nem sikerült gátat emelni. A következmények elkerülhetetlenségének biztos tudata ellenére a Magyar Nap munkatársainak döntő többsége kitartott vállalt eszményei mellett, s voltak olyanok is — mint Berkó Sándor, a fiatal költő, aki Vass Lászlónak a lapból való kiválása után vette át az irodalmi rovatot, mint Ilku Pál, akkor a politikai rovat bátor szavú publicistája - , akik a történelem legnehezebb óráiban az addiginál is nagyobb aktivitással kapcsolódtak be az antifasiszta erők politikai küzdelmébe. Révai József munkássága a Magyar Napban a magyarországi népfront kialakításáért A népfrontpolitika magyarországi alkalmazásának elméleti kidolgozásában a KMP Prágában működő Ideiglenes Vezetősége mellett, fontos vezető szerepe volt Révai Józsefnek. Moszkvai emigrációja idején a Komintern magyar-osztrák sajtóreferense volt, innen került át 1937 elején Prágába. A Dolgozók Lapján kívül a Gondolatban jelentek meg ebben az időben a magyar belpolitikai helyzettel a népfrontpolitika kialakítása szempontjából foglalkozó cikkei. Orientáló szándékú polémiáiban kezdettől arra koncentrál, hogy a tragikus kettősséget, mely a politikai és szociális demokratizmus egymással való szembeállításában a magyar közéletet jellemezte, mint a haladás legfőbb akadályát, kritikáival segítse leküzdeni. Ez vezette az urbánusok - népiesek közötti vitába való beleszólásában 111 , s ilyen alapról bírálta a parlamenti élet egyes megnyilvánulásait. 111 1937 végén a Gondolatot betiltották s ezzel elveszett Révai magyarországi fórumlehetősége is. A Dolgozók Lapjában a lap jellegének megfelelően elsősorban ideológiai és az aktív magyarországi és nemzetközi politikával foglalkozó cikkei jelentek meg. ,OT NÁOAHM |ó**Br: Nehéz leltár. I. köt. Hp. 1963. 590. '••Uo. •»• VAB« LAMLO: Sírásók és ébresztők. MNap, 1937. nov. 3. '"(RÉVAI |ÖWEF1 V.: leiszavak és tények. Az Erdélyi eset. Gondolat, 1937. 315 - 322. "•[RÉVAI Jöwcr) V.: Jelszavak és tények. Gondolat, 1937. 163-166.
