Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Szabolcsi Gábor: A magyar szocialisztikus novella kezdetei 1900—1919
niségét, aki nemcsak irodalmi működésével (tudományos-fantasztikus regénye a magyar szocialista irodalom egyik első eredménye), hanem marxista kritikusi következetességével, szenvedélyes háború elleni gyűlöletével a cselekvő humanizmus képviselője s a Népszava-Nyugat vita leghatározottabb egyénisége. 29 A Népszaván kívüli mozgalmak Szocialista centrumú csoport alakult ki Kassák mozgalma és lapja körül is, A Tett, majd a Ma íróinak jó része a későbbi szocialista irodalom jelese lesz. Kahána Mózes, Lengyel József, Barta Sándor, Mácza János, a csoport legjelentősebb tagjai; ez időszakban azonban még egyetlen jelentős novellista van köztük: Kassák. írásai azt az átmenetet képezik a késői naturalizmus és az expresszionista próza között, ami Révész Bélára, Barta Lajosra, Madarász Emilre is jellemző, s ami a kor szocialisztikus szemléletű, a társadalmi problémák iránt érzékeny prózafróink kedvelt stílusa. Ez a naturalizmus a romantika nyelvi hagyományait, a szimbolizmusnak a valóságelemek egyensúlyát felborító technikáját is felhasználja, de az igazi szimbolista prózához szemléleti problémák miatt nem jut el. E stíluselemek összekapcsolódása mégis egy új stílus, az expresszionizmus felé mutat. Az expresszionizmus naturalista ágához közelít, a Révész nyelvi újításait, nyelvi gazdagságát követi Kassák prózája. Lélekelemző szenvedélye gyakran extrém helyzetek vizsgálatához vonzza, de ebben is kora novellatermésének érdeklődés-folyamatából táplálkozik. A Kis dráma a mai keretek közt egy kis adószedő beteg tragédiája. A ványadt nyomorék férfi beleszeret egy asszonyba, akibe adóhátralék beszedése közben botlik. Szenvedélyes vágyra gyúl, jár a nő után, annak adóhátralékát is kifizeti; hiába. Végül a kis adószedő belopakodik az asszonyhoz, megfojtja, s közben csókolja, „magába issza utolsó melegét". Ez legboldogabb éjszakája; a kielégülés után hazamegy és otthon a szentek életéből olvas fel. A nemi nyomor témaköre ihleti a Portrait szénnelt is. A pásztor a gazda asszonyához jár — a gazda egy alkalommal otthon van, a pásztor elteszi láb alól. E pillanatban az asszony megtagadja szeretőjét, aki elmenekül, kiégetten törtet vissza a hegyekbe, „mint valami kormos, elégett tuskót erőszakolta föl magát a meleg, takargató aklok felé, s amerre ment, lecsúszott bundájával mély, fekete árkot vágott maga után a magas, tiszta hóban". Az extrém esetek mögött a társadalmi erők hatását nehéz fölismerni, a naturalizmust Kassáknál nem annyira a környezet kikerülhetetlen kényszerének ábrázolásában kell látni, mint inkább a „vér szava" sötét erőinek zuhatagaiban. Két Kassák írás mutat mélyebb gondolati távlatokat. Az Eltolt figurák drámaian mutatja be, hogy az elmaradott falu gonoszkodó, álszenteskedő, s a vak sors csapásai alatt félelemtől remegő emberei között hogyan válik minden emberi érzés, a szeretet, az aggodalom, a szolidaritás elviselhetetlenné, terhessé, átkossá, éppen alamuszi kétszínűségéből fakadó túlméretezettsége miatt. A másik írás, ami Kassák művészi igényeiről, céljairól, eszményeiről legjobban vall: Embertestvérek című egyfelvonásosa. A maeterlincki szimbolikához és a hauptmanni kegyetlen naturalizmushoz egyaránt közelálló játék mélyen pesszimista; szinte a szatírát súrolóan keserű. A boldogság és a szerelem keresését, az örök emberi boldog*• BRESZTOVSZKY ERNŐ: Tünetek. Népszava, 1911. okt. 4. - GELLÉRT ALADÁR: Babits a költő. Nyugat, 1911.11.505 - 506.- OKI.LÉRT OSZKÁR: Babits, a költő és Bresztovszky, a kritikus. Nyugat, 1911. II. 686. — BRESZTOVSZKY ERNŐ: A Nyugat és kiadványai. Szocializmus, 1909-10. 170-173.
