Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Vajda Gy. Mihály: Bertolt Brecht magyar fogadtatása

nyomorúság a Harmadik Birodalomban két jelenete, ezeket az Új Hang közölte (Német igazság 1934-ben), nyomán s a Korunk is (A spicli). Ez utóbbi bejárta az antifasiszta sajtót, több ízben megjelent oroszul is, sőt 1941-ben, már a fasisztanémet támadás után színrekerült a moszkvai Komszomol Színházban: a második Brecht-darab volt, amely szovjet színpadon megszólalt. S hitelesítette az antifasiszta Brecht bemutatása azokat a híreket is, amelyek még korábbi stíluskorszakából származó darabjairól megjelentek a magyar sajtóban, s amelyek, nem helytelenül, a színházi avantgárdé képviselői között hívták fel rá a figyelmet, egyúttal előtérbe helyezve költészetének politikai tendenciáját, valamint szereplését a kultúra védelmére tartott párizsi nemzetközi antifasiszta írókongresszuson. A csehszlovákiai magyar sajtó ugyancsak számos közleményben méltatta és értékelte Az anya pozsonyi bemutatóját magyar nyelvű munkásszínpadon, magyar nyelvű megjelenését könyvalakban.

15 Brecht költészetének pozitív előjelű szerepét és szerepeltetését a 30-as évek második felének baloldali haladó magyar sajtójában azért tartottuk szükségesnek aránylag részletezve tárgyalni, mert bizonyíték ez arra is, hogy magyar befogadását előmozdította költészetének lehiggadása, amely nála, mint a nemzetkőzi irodalmi avantgarde sok más korábbi tagjánál — Hikmetnél, Nezvalnál, Éluard-nál, József Attilánál és másoknál — a 30-as évek folyamán szintén bekövetkezett, s nem pusztán a többiekével párhuzamos egyéni fejlődésképpen, hanem a történelmi és politikai körülmények hatása alatt.

16 „Nyomtatott" befogadásának intenzívebbé válásával egyidejűleg azonban megindult, ugyanabban a magyar sajtóban, Brecht művészi módszerének marxista bírálata is. A szocialista irodalom milyenségének, a szocialista realizmus módszerének megítéléséről volt szó, s az erre vonatkozó vélemények, amelyek még ma is eltérnek egymástól, a 30-as években alakultak ki, nem kis mértékben éppen az akkor már szocialista eszmeiségű és az avantgárdé hagyományainak bizonyos formai elemeivel nem szakító Brecht költészete körül.

17 Két, napjainkra már történetileg és elméletileg tisztázott művészeti tendencia harca nyilvánult meg a 30-as évek 15 Új Hang, 1938. 4. sz. 16-22. és 6. sz. 44 - 53. (Vö. A moszkvai Új Hang, c. folyóirat repertóriuma (1938-1941). = „Jöjj el szabadság". Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből II. köt. Bp. 1967. 625.) - A szovjetunióbeli adatok forrása: ILJA FRADKIN: Bertolt Brecht. Moszkva, 1966. 360. - A Korunk, 1937. 5. sz. 435. beszámol az avantgardista színházak prágai nemzetközi konferenciájáról, amelyet E. F. Burian hívott egybe, tiltakozásul az ellen a feltevés ellen, hogy az avantgárdé színháza halott. Ugyanez évben a 6. sz. 543-544. ismét foglalkozik a konferenciával, mint az avantgárdé és a politikai haladás összefüggésének bizonyítékával, amelyen Románia, Magyarország és Lengyelország nem jelent meg, a csehszlovákiai magyarok viszont nem kaptak meghívást. A 7. számban (665.) Méliusz József ismerteti és méltatja Burian tevékenységét. A 9. sz. kultúrkrónikása, LACZEÓ DÉNES Brecht szerepléséről ad hírt a párizsi írókongresszuson (770). A Független Színpad (1937. 3. sz. 13.) világhiradója a Dániában bemutatott „A hét főbün"-röl hoz hírt és részletes ismertetést ad a „Kerek fejek, hegyes fejek"-ről. A Világirodalmi Szemle (1938. 1. sz. 20.) Német kultúra Del-Afrikában címen a Dreigroschenoper egy ottani előadásáról. A csehszlovákiai magyar nyelvű sajtóból a Magyar Nap, 1937. március 21-én és a Csehszlovákiai Népszava 1937. ápr. 4-én megjelent beszámolóját emeljük ki Az anya előadásáról. Részletes adatok a Magyar nyelvű szocialista irodalom Csehszlovákiában c. bibliográfiában. Az itteni csehszlovák adatokat Botka Ferencnek köszönöm. '•Vö. SZABOLCSI MIKLÓS: A nemzetközi avantgárdé. Kritika, 1967. 12. sz. 3-13. Teljes szöveg: I/ avantgárdé littéraire et artistique comme phénomène international. In: Actes du V Congres de l'A. I. L. C. Belgrade. Amsterdam 1969. 317 334. Lásd: 332. 17 Vö. ILLÉS LÁSZLÓ: Régi viták az avantgárdról. - Hagyomány és újítás. Tanulmányok a XX. századi világirodalom történetéből. Bp. 1966. 13-46. - Továbbá WERNER MITTEN31 4M