Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Szili József: A szocialista irodalomtudomány az Egyesült Államokban

Sense of the Past [A múlt iránti érzék] című dolgozatában kifejeződik) 3 a marxista kritikuséval, s ugyancsak a társadalmi, történeti kontextus fontosságának kiemelése történik meg a „marxista" jelzővel, amikor Hyman az ideális kritikusnak a marxista kritikust tartja, kiegészítve olyan tulajdonságokkal, amelyeket hiányolt az angol­amerikai marxisták irodalomkritikai működésében. 4 Az egyes tudósokra való közvetlen hatásán túlmenő, s társadalmilag talán ennél sokkal lényegesebb szerepe volt a marxista kritikai, irodalomtudományi törekvések­nek abban, hogy megteremtettek egy olyan kritika-típust, mely ha ebben az eredeti formájában némely tekintetben egyoldalúnak is bizonyult, egészben véve fontos korrektív funkciót tudott betölteni az amerikai irodalmi és irodalomtudományi fejlődésben. A marxista befolyásnak ezt a szerepét még az olyan szerző is elismeri, mint C. Hugh Holman, aki szerint pedig a marxista mozgalom Amerikában „kevés olyat produkált, ami a művészeti elméletben vagy gyakorlatban jelentős." E megálla­pítás után következnek ezek a szavai: „Mégis, bár eredményekben furcsamód szegény, a mozgalom, minden zengő tombolása ellenére, gazdagította a kritikát, s még ma is gazdagítja. Mert az élettel való azonosulás szenvedélyes érzete, az emberi szükség­letek iránti érzék, az irodalommal mint az élet egyik erejével való intenzív törődés — mindezek az elemek hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban a kritika távol tartsa magát egyik legcsábítóbb mentsvárától, az elefántcsonttoronytól." 5 Az amerikai marxista kritika fő műhelyei a szocialista tendenciájú folyóiratok voltak. Az 1901-ben megindult Comrade volt az első olyan amerikai folyóirat, amelyet szerkesztői egészében a szocialista szellemű irodalom és művészet szolgálatába állí­tottak. Ez azonban hamarosan beolvadt az általános politikai és társadalmi érdek­lődésű munkásmozgalmi folyóiratba, az International Socialist Review-ba (1900— 1918) és újabb szocialista törekvésű irodalmi folyóirat megjelenésére csak akkor került sor, amikor 1913-ban Max Eastman vette át az 1911-ben megindult Masses szerkesztését. Ennek a folyóiratnak 1914-től John Reed is szerkesztője volt. A Masses 1918-ig, amikor háborúellenes iránya miatt a kormány ismételten perbe fogta, rend­szeresen megjelent és az osztályharcos feladatokkal harmóniában olyan szellemet is képviselt, mely szemben állt az Amerikában hagyományos, álszent, az irodalmat örökös fennköltségre kárhoztató puritanizmussal. 1918 és 1924 között a Liberator vette át a Masses szerepét. A Liberator 1922-től formálisan is a kommunista Workers' Party folyóirataként jelent meg. 1926-ban indult meg a New Masses, melynek kulcs­fontosságú szerep jutott a harmincas évek szocialista irodalmi mozgalmaiban. Míg a New Masses gyakorlatilag közvetlenül a kommunista párt politikáját képviselte, a szintén marxista igénnyel fellépő Modern Quarterly (illetve 1933 és 1938 között, amikor nem negyedévenként, hanem havonta jelent meg: Modern Monthly), melyet V. F. Calvcrton alapított és szerkesztett, nemegyszer íródott kommunistaellenes éllel. Ü (ieorge Watson: Id mü 22»». » r u Hymaw: Tnt Armed Vision (felfegyverzett vízió). New York, 1948. A b • i! uo ,o HoLMA!,: » Tne Defence of Art: Criticism since 1930" (A művészet védelme: A Kritika 1930 óta). - Floyd Stovall (szerk): The Development of American Literary criticism (Az amerikai irodalmi kritika fejlődése). Chapel Hill, 1955. 209.

Next

/
Oldalképek
Tartalom