Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Bojtár Endre: A lengyel avantgarde líra fejlődése

a gép. Most, amikor eljön a nyílt és győzelmes iiarc órája, a proletariátus feladata abban rejlik: megszabadítani a emberiséget a géptől. Meg kell semmisíteni a gépet, azonnal meg kell semmisíteni, ha nem akarjuk, hogy ő semmisítsen meg minket."

47 A futuristák egy része — akárcsak Berg mérnök — megijedt az ipari civilizáció felidézett szellemétől, s az ember megmentését a gépektől és a modern környezettől való elfordulásban látta. Mlodoieniec és Czyzewski választotta ezt az utat. Mlodozeniec egy új népiesség hirdetője lett; az 1925-ös Kwadraty (Négyszögek) és az 1930-as Niedziela (Vasárnap) kötetek költészete valójában nem más, mint a Mloda Polskához való visszatérés, falusi tematikával, ahol a futurizmus fűszeres neologizmusaiból vagy csupán a tipográfiai külsőségek maradtak meg, vagy felváltotta őket valamiféle ízetlen táj nyel vieskedés. Czyzewski is valamiféle népiesség felé fordult. A népi primitivizmust hívta gyógyszerül a modern ember elidegenedésére. Az 1925-ös Pasioralki (Pásztorénekek) szerzője a nagyváros, a gép zsivajába belefáradt embert az ősi egyszerűség gyógyvizében fürdette meg. A futurista vers alapegysége a szó, elsősorban azért, mert a futurista költő a világot mozgásban szemléli, a szavak dinamikus egymásutániságában. Czyzevvskinél a szóközpontúság még más értelmet is nyer: ő azt az állapotot igyekszik felidézni - a Pastoralki legjobb, tündéri lebegésű darabjaiban sikerrel - , mikor a dolgoknak megfeleltek a szavak. Jasiehski azonban a Nogi Izoldy Morganbzn ielezte a futurizmus másik útját is. Berg idézett beszéde után a munkásság képviselője azt mondja: „Azoknak a gépeknek a megsemmisítése, amelyek az egész emberiség, tehát a proletariátus kulturális tulajdonát is képezik, a barbársághoz való visszatérést jelentené."

48 S másnap, az általános sztrájk meghirdetése után a gyár egyik szerelője azt mondja Bergnek: „Maga azt mondta, hogy eljön az az idő, mikor a gépek fognak kormányozni bennünket, s nem mi őket ! És látja, egyetlen mozdulatunk elég, és minden megáll. S minden olyan csendes, mint a világ teremtése előtt. Erre mit tud mondani?" S Jasienski még hozzáteszi: „Az egész emberből árad, süt a nap, az öröm, az erő: Mi ! Mi Î"

49 Az eszmény ugyanaz, mint Czyzewskiéknél: a világ teremtése előtti állapot. „Csak" az elérésére szolgáló eszközök mások. Jasiehski (és az önálló kötettel nem jelentkező A. Wat)a munkasok álláspontját fogadja el: azt a társadalmi rendetakarja megváltoztatni, ami az elidegenedést, a gép uralmát szüli. A futurizmust odahagyván ezért lesz Jasiehski „osztályharcos" költővé, s ez az álláspont íratja meg vele nagy poémáját, a Slowo o Jakubie Szélit (1926; Jakub Szeláról szólok): „Egyszer ez a dal megtalált engem életem során, a réten, ledöntött, a földhöz szorított, azt parancsolta: szolgálj 1 és kitépte nyelvemet mint a konkoly-termést, s helyébe kést ültetett." (B. Jasienski: Slowo, 16.) De miért Szelát, az 1846-os parasztvezért választotta Jasiehski poémája hőséül? Jasiehski konkrét alakot keresett, a lengyel társadalom — e paraszti társadalom — konkrét lehetőségeit megvalósítani tudó forradalmi hőst. A bevezetőben világosan ki is mondja, hogy Lengyelország történetét a lengyel parasztság történetének fogja 4? I. m. 29 30. »L m. 30. *• I. m. 31.