Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Hídvégi Jenő: Hernádi György

A Kassák-befolyás és később a berlini élmények segítettek levetkőzni az eredetiséget megbéklyózó Ady-hatás nehezékeit, a szubjektív én harsogását, a váteszkedést. Egész expresszionista korszakában hű maradt A Tett koncepciójához; miközben azt bőven színezték avantgardista, aktivista vonások: „... dögöljön az az új forma, amely csak azért új, hogy a régi lényeget takargassa. A ma művészete a korszerű erők szemléletes művészete, nem szociális narkotikum, hanem a szociális forradalom ébresztője." Ugyanígy teszi magáévá Kassák formai ars poeticáját: „Nincsenek rímeim és nincsenek melódiáim. Minden vágyam és törekvésem az volt, hogy vérem iramát, szavaim hangsúlyát egybekapcsoljam a modern emberi élet forró, lüktető ritmusával ..." Első verseskötete egyben első jelentősebb irodalmi megnyilatkozása egy szerény külsejű, mindössze 42 lapos fekete fedelű könyvecske, amelyet élet- és harcostársa, az emigráns írók körében nagyra becsült Matskássy Márta közreműködésével adott ki a Malik Verlag. Matskássy Márta életútja, egyénisége, a mozgalomba való bekapcsolódása Hernádi-Hercz György életének megkapó és regényes mozzanata. A k. und k. tiszti családból származó egyetemi hallgatónőt a Galilei-kör fiataljaival, köztük a költővel való találkozása viszi a mozgalomba, a pártba, majd az önkéntes száműzetésbe. Matskássy Márta nemcsak gyengéd asszony, szerelmes versek ihletője, hanem gondolkodó - mégpedig igen kritikusan és szigorúan gondolkodó — ember, aki a neofiták bámulatra méltó buzgalmával és fanatizmusával szakít osztályával, múltjával és rendeli alá életének szinte minden momentumát az osztályharc érdekeinek. Egy kortárs úgy jellemezte Matskássy Mártát, mint aki a szerzetesek puritánságával, a dogmatizmus határán járó kínos önfegyelemmel élte a pártmunkás életét, és megindító anyai szigorral óvta környezetét osztályellenségtől, eszmei megingástól, az idealista, antimarxista bűnbeesés kísértéseitől. Tevékenysége, intései, tanácsai jótékony hatással voltak a lobbanékony kedélyű költőre. Ennek nyomait viseli az említett első verseskötet is, amelyet ifjúsági antológiasorozat bevezetőjének szántak. Az expresszionizmus arzenáljából Hernádi-Hercz átveszi a formabontó külsőt, a szabadverset, amely nála is leggyakrabban dübörögve árad, a végtelenbe szalad, hogy azután időnként szabad ütemű, de rímes formában állapodjék meg. Expresszionizmusának másik jegye: osztályharcos magaslatra emeli a filisztergyülöletet. De nem marad meg a passzív gyűlölet mellett. Kollektív, építő, lázadó ő, aki konkrét cselekvést tűz ki programul, s aktivizmusával művész és világ, objektívum és szubjektívum, irodalom és társadalom kifejezett elkötelezettsége mellett tesz hitet. Aktivista-avantgardista változata ez az expresszionizmusnak, nincs híján eklektikus vonásoknak, de eklekticizmusa soha sem taszítja a művészetet öncélúsága, dekadenciája, a szorongás metafizikai kiélése felé. A kötet indító verse a tömegekért aggódó, harcolni mindenkor kész kommunista ember hitvalló igéivel kezdődik. A dolgozók hitében alámerülök a munka szívéhez Szememet megérzi a vér piros iránytűje Most minden jót ki kell ásni a Mélységekből Mindenki hordozza vállán a biztos követ Mert bűn elrontani a friss talaj földjét Szörnyű vihar fenyegeti a hajléktalan Embert. E könyvecske - amelyben az említett Szamuely-vers is megjelent - noha csak néhány példánya került haza, riadalmat keltett a magyarországi kurzuskörökben. A belügyminiszter elkoboztatta és megvonta szállítási jogát. A rendőrség és csendőr-