Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Pomogáts Béla: Kis Ferenc költészete

A jövőt vívó versek egyúttal a harmóniát is ostromolják: Kis Ferenc az összhang vágyának énekese, a „legteljesebb emberség" az ő számára az a rend, mely végre harmóniát teremt ember és társadalom, ember és világ között. Kis Ferenc — a Kassák Lajoshoz írott vers szavai szerint — „a tevékeny és alkotó emberről" beszél, a jövőben bízó és munkás embert ünnepli. Közérzete ezért a „konstruktivista" költészet érzésvilágát követi. Konstruktivistának maga Kassák Lajos nevezte azt a költői irányt, amely a húszas években és a harmincas évek fordulóján jellemezte a magyar avantgárdé költészetét. Talán meg lehetne kérdőjelezni ezt a fogalmat, hiszen a „konstruktivista" szemlélet inkább a kor képzőművészeti, építészeti mozgalmait - a De Stijl, a Bauhaus vállalkozásait, Le Corbusier építészetét, Mondrian, Malevics, Moholy-Nagy, Vasarely és Kassák festészetét, a „képarchitektúrát" — hatotta át, s nem a költészetet. De ha meggondoljuk, hogy a fiatal szovjet irodalomnak egy egész csoportja (1922-ben a „Konstruktivisták Irodalmi Központja"*) szervezkedett a „konstruktivizmus" zászlaja alatt, s hogy a bécsi kommunista emigráció íróinak egy része is konstruktivistának tartotta magát,

7 valamint ha Kassák mozgalmának konstruktivista „kiáltványaira" és alapvetéseire gondolunk," el kell ismernünk az irányzat létét, el kell fogadnunk a Kassák által használt elnevezést. A konstruktivista művészet természetét Kassák így határozta meg: „A világháború és a forradalmak aktív időszaka visszavonhatatlanul kikezdte a régi világ gazdasági és morális kereteit. Az átalakulás intenzíven élő korszakában vagyunk, az osztályok és azok osztálytörvényei, emberek emberekkel állanak szemben a meglazult formák között, s így a művészet destruktív jelentősége ma másodrendű lett. Ebből következik: az új művészet, ha valóban új, illetve a mi életünk kifejeződése, akkor kell hogy az építő eszme képviselője és első materializációja legyen. A művésznél, aki alkotó karakterénél fogva új egységek hordozója, nem a majd megcsinálandó magyarázatára, hanem a kész alkotásra vagyunk kíváncsiak. A mű kell hogy dokumentálja önmagát, jelenvalóságával kell hogy aktív szerepet vállaljon a környező világban."

9 Az építő és alkotó etikának ez a „konstruktivista" szelleme, a nehéz körülmények között születő reménység optimizmusa hatja át Kis Ferenc költői indulását, első verseit is. Ez az optimizmus derűs, mégsem harsány; Kis Ferenc nem téved plakátokra nyomtatható s/ólamokba, elkerüli a mozgalmi költészet gyakori buktatóját: a jelszavakat. Világában van valami idillikus, amelyben inkább az érzelmesség veszélye rejlik, semmint a hangosságé. A szabadvers expresszív áradása, elvont fogalmazása gyakran tetszik álruhának, versei mintha szívesebben találnának otthonra az egyszerű örömök, a hétköznapok konkrét világában, mint az „új költészet" folytonos magasfeszültségében, elvont általánosításaiban. Kis Ferenc szabadverse lágyabb és halkabb, mint •Vö. SZVETLÁNA KOVALKWKO: A Konstruktivisták Irodalmi Központja. Helikon, 1966. 1-2. sz. 39 - 49. 1. 7 Vö. A konstruktivisták csoportjának programja. Egység, 1922. 2. sz. 5. 'Pl. KÁLLAI ERNŐ: A kubizmus és a jövendő művészet. Ma, 1922. 1. sz. 26 - 32. KASSÁK LAJOS: A konstruktivizmusról. Diogenes, 1923. 2. sz. 13 -16. - KASSÁK LAJOS: ;ï**}* a kaptafához. Ma, 1923. 1. sz. 2-3. sz. - KÁLLAI EKWÖ: Konstruktivizmus. Ma, , 7

~J* N 8- - KASSÁS LAJOS: Az új művészet él. Korunk, 1925. 89- 102. KASSÁK ÜÜP

k a mí Időnkben Korunk, 1926. 89-102. - KASSÁK LAJOS: Bevezető. Munka, 1928. 1. sz. 1 -3. - Kassák-féle konstruktivizmusról: BÉLÁDI MIKLÓS: Kassák Lajos költészete. - Arcképek a magyar szocialista irodalomból. Bp. 1967. 68-60. BORI IMRR KORRRR ÉVA: Kassák irodalma és festészete. Bp. 1967. 119 -120. • Az uj művészet él. L. a 8. sz. jegyzetet.