Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
demokratizmus alapján határozzák meg, s természetesen mindegyik szemben állt a proletárdiktatúra eszméjével, s a másikkal és a munkásosztállyal szemben az átalakulásban mindegyik a maga hegemóniájának megszerzésére törekedett. A kommunisták kezdettől fogva hirdették, hogy bármifajta átalakulás feltétele az egymással szembeni vetélkedés helyett az összefogás, amelyből nem hiányozhat a munkásosztály sem. „Hogy a polgári és paraszti demokratizmusnak ma nem egymás ellen kell fordulnia, hanem szövetkezniük kell és hogy a szövetség harmadik tartópillére a szocialista demokratizmus, a proletár humanizmus kell hogy legyen, ahhoz kétség nem fér. Az új Magyarországot nem lehet kiharcolni sem egyedül a parasztsággal, sem egyedül a haladó polgársággal. Mindkét dolgozó osztály kell hozzá és kell hozzá a munkásosztály." 128 A szellemi magatartás urbánus és népies végletei ellenében Révai Ady és Petőfi példájára hivatkozott, akikkel szemben értelmetlen lett volna feltenni a kérdést, hogy urbánusok-e vagy népiesek, mert az egyetemes nemzeti és nemzetközi haladás szintjén tudták képviselni a progresszivitást. Az akkori történelmi helyzetben Magyarország regresszív nemzeti és nemzetközi irányból való kimozdításának az volt a kulcsa, sikerül-e az osztályérdekekért folyó harcot a nemzet egyetemes érdekeivel összekapcsolni úgy, hogy egyben az országnak a nemzetközi antifasiszta erőkhöz való csatlakozását eredményezze, vagy legalább a fasiszta hatalmakkal szembeni függetlenségét megőrizze. Közép-Európában minden ország haladó erőinek ezt a leckét adta fel a történelem, s mindenütt olyan mértékig tudták megoldani, amilyen mértékben ezt nemcsak az egyes rétegek vezetőivel, hanem a tömegekkel is sikerült megértetni. Révai ehhez nemzeti múltunkban keresett jól szemléltethető példákat. Kölcsey Ferenc, majd Petőfi-Táncsics- Kossuth 129 tanulmányainak vezérlő gondolata: történelmi analógiák tanulsága alapján keresni azt a határt, amelyen belül megteremthető a legszélesebb nemzeti egység, a szociális haladás és a nemzeti függetlenség védelmének biztosítására. A népfrontpolitika a munkásságon kívül a legnagyobb visszhangot a Márciusi Front körül tömörülő demokratikus csoportokból váltotta ki, de a munkás-paraszt szövetség elméleti kidolgozásának szükségességéből is következett, hogy Révai a paraszti osztálytudatos népi írókkal foglalkozott a legtöbbet. Egyik legigényesebb és legterjedelmesebb műve, a Marxizmus és népiesség alapszempontjaiban azoknak az időknek a problémáihoz igazodik, amikor még a Márciusi Fronttól remélni lehetett, hogy cselekvőképes, hatni tudó erőt jelent majd a magyar belpolitikában. „Prága utcáin vonultak a német harckocsik", 130 amikor Révai a Marxizmus és népiesség befejezését Irta. Csehszlovákia feldarabolásával és megszállásával Európa s benne Magyarország történetének már egy új szakasza kezdődött. 1936 a magyar népfrontpolitika előkészületének, 1937 felfelé ívelésének éve volt. A szellemi élet egyre szélesebb körei magukévá tették a demokratikus összefogás gondolatát, ennek jegyében működött a Gondolat, a Független Színpad, az Irodalmi és Művészeti Tanács és a Szocialista Képzőművész Csoport. A Márciusi Front 1937 végére, 1938 elejére előadásai, vidéki matinéi által a baloldali értelmiség országos mobilizátorának és népfelvilágosító tömegakciók szervezőjének szerepét kezdte betölteni. 131 •«Uo. '"c?* VAI J 6tmuw Y Petőfi -Táncsics-Kossuth. MNap, 19.«. Márc. 15-i ünnepi szám. ni A t/T**' J A *" ,r: Marxizmus, népiesség, magyarság. Bev. Bp. 1947. Márciusi Fronthoz csatlakoztak a debreceni egyetem baloldali és kommunista hallgatói, befolyása alatt álltak makói, miskolci és győri ifjúsági egyesületek, amelyek előadásokat
