Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
A Szép Szó és a Magyar Nap A Magyar Nap indulásától kezdve Magyarország baloldali folyóiratai közül a Gondolat és a Válasz mellett szemléiben a Szép Szót ismertette a legrendszeresebben. A megkülönböztetett figyelem mindenekelőtt József Attilának szólt, ő volt az első magyarországi költő, akit a lapban megjelentettek. A lap fennállása alatt kilenc verset és két fontos nyilatkozatot közöltek tőle, 1937 szeptemberében Németh Andor írt róla ide egy cikket, tragikus halála után pedig tíznél több írásban áldoztak emlékének. Magát a Szép Szót éppen a kommunista József Attila szerkesztési közreműködése alapján úgy tekintették, mint kísérletet a polgári baloldali irodalomnak az antifasiszta népfrontpolitikába való bevonására. Az első fontosabb Szép Szóval kapcsolatos közlemény, Ignotus Pál és József Attila szerkesztői nyilatkozata, amelyet a Brassói Lapokból vettek át. Ignotus Pál a Brassói Lapoknak adott interjújában lapalapítási terveinek indítékai közt elsőnek az Új Szellemi Fronttal szembeni tömörülés szükségességét említi: „A Szép Szót tulajdonképpen talán nem is mi indítottuk meg, hanem akarata és szándéka ellenére, az a felhívás, amelyet esztendőkkel ezelőtt Zilahy Lajos, a Magyarország akkori főszerkesztője a magyar írókhoz intézett... Követendő példaképpen a fasizmust és hitlerizmust említette meg, mely — szerinte - megvalósította a legkiválóbb intellektuelek szellemi egységfrontját... Az így előállott helyzet tette szükségessé tömörülésünket és érlelte meg bennünk a ,Szép Szó' megindításának tervét."* 4 Egy évvel később a Szép Szóban megjelent programcikkben Ignotus Pál már nem a népi írókkal való szembenállását, hanem a konzervatívvá vált Nyugat 20 év előtti irodalompolitikai gyakorlatának korszerű folytatását hangsúlyozza. Ez az új programvallás azonban mára Márciusi Front megalakulása, s az Ignotusék által megtámadott népi írók védelmére kelt Sárközi és Révai Gondolatban megjelent cikkei után íródott. Ignotus Pálnak a Brassói Lapokban 1936. júl. 3-án megjelent szerkesztői nyilatkozatából a Magyar Napban elhagyják azokat a mondatokat, amelyekben az az Új Szellemi Frontot a hitleri fasizmussal azonosltja. Ezzel csökkentik népi írók ellenes élét s a hangsúly a program pozitívumaira, a fasizmus barbárságával szembeállított új humanizmusra tolódik át. A lap különböző világnézeti munkatársainak összekötő, egységesítő programja: „Valamennyien ellenségei vagyunk az álreformoknak és az antireformoknak. A homályos, misztikus közéleti, esztétikai zsargonnal szemben valamennyien a fogalmak tisztázását, a szavak gondosabb használatát kívánjuk. Ezen belül vannak közöttünk eltérések. A szociál-liberálisok és polgári radikálisok mellett vannak szocialisták, mint József Attila, Fejtő Ferenc és Veres Péter, de katolikusok is, mint Füsi József, Horváth Béla és Juhász Vilmos."** József Attila nyilatkozatának nagyobb része a költő önéletrajzi vallomását, a költészet, társadalmi forradalmiság és szerelem kölcsönös összefüggéseit bogozó eszmefuttatását tartalmazza, de nyilatkozik arról is, hogy milyen elvi alapon szerkeszti Ignotus Pállal együtt a Szép Szót. „- Erre a kérdésre - mondja József Attila Ignotus Pál válaszolt egy cikkben, amelyben egy francia íróra hivatkozott, aki ezt mondta: ,azon, hogy polgári baloldali legyek-c. szocialista, kommunista vagy akár c "„ M / ,L " A * TIBOR: Bicskával .1 humanizmusért. A haladó szellemű magyar írók a „Szép bzó körül tömörülnek Bransói Lapok. 1936 júl 3 • Uo.
