Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
napra szociográfiai müvekből vett részletekkel vagy az ezeket nagy lelkesedéssel üdvözlő kritikákkal van tele. Valószínűleg Vass László kritikátlan „népies" kultuszának ellensúlyozására jelent meg a lapban József Attila Van-e szociológiai indokoltsága az új népies iránynak? c. cikke. 55 Erre utal már a cím provokatív megfogalmazása és a cikk eddig kiderítetlen szerzőjü néhány soros bevezetője is, mely érezhetően kompromittáló szándékkal utal a fasiszta „völkisch" mozgalom és a magyar népies irányzat rokonságára: „A mai magyar irodalom új népies irányáról még kevés konkretizáló szó esett. Amíg a német ,völkisch'-mozgalmat magyarul s többféle ideológiai szempontból ismertették, addig a magyar szellemi mozgalomnak hasonló tendenciájáról rövid és sok esetben misztifikáló tanulmány jelent meg csupán." 5 * A cikk különös figyelmet érdemel, nemcsak azért, mert József Attilának a népfrontpolitikához és a népi írók mozgalmához való viszonyát dokumentálja, hanem, mert egyúttal a Szép Szó szerkesztőségi programcikkének is tekinthető. A Magyar Napból a Szép Szó is átvette és 1937. júniusi számában közölte a cikket. Mivel a cikkben a hangsúly nem a magyarországi népfrontpolitika célkitűzéseinek tisztázására, hanem a népies mozgalom értékelésére esik, s ebben túlsúllyal nem a Márciusi Front programja, hanem a csúfos emlékű Új Szellemi Front kerül a latba, a cikk egészében, a végén feltételesen felajánlott együttműködés ellenére közelebb áll a polgári liberális írók — Ignotus, Zsolt Béla - a népi írók mozgalmát kíméletlenül elutasító szelleméhez, mint a kommunisták - Bálint György, Révai József, általában a kommunista sajtó, a Gondolat, Dolgozók Lapja, a párizsi Szabad Szó, majd a moszkvai Új Hang — ez időbeli — az együttműködés lehetőségeit kereső, pozitív irányú megnyilatkozásaihoz. A cikkben kifejeződő kettősség tette lehetővé, hogy már nem sokkal megjelenése után is egymásnak teljesen ellentmondó törekvések támogatására használták fel. Vass László a Szép Szó csehszlovákiai útja alkalmából Irt üdvözlésében a lap munkatársainak a Márciusi Fronttal való együttműködési készsége bizonyítására idézi. 57 A Szép Szóban pedig az erről az útról készült beszámolóban úgy írnak e cikkről, mint amit az új népies mozgalmak időszerütlenségének és reakciósságának bizonyítására olvastak fel kőrútjukon. 58 A cikk problémafelvetései általánosságban indokoltak és jogosak voltak. A mozgalom irodalom- és társadalomtörténeti jellemzése a „népi", „népiesség" fogalmak terminológiai vizsgálata alapján beleillett József Attilának és a Szép Szónak abba az általános programjába, mely a fogalmak tisztázásából kiindulva akart világosságot és egyértelműséget teremteni az összekuszálódott magyar szellemi életben. Amíg azonban József Attilának az Új Szellemi Frontról írt bírálatait 50 a szellemes fordulaU JÓZSEF ATTILA: Van-e szociológiai indokoltsága az új népies iránynak ? MNap, 1937. júl. 25. M Uo. 17 „ ... a francia népfront mintáiára a „Szép Szó" hajlandónak mutatkozik a Márciusi Front íróival (Féja Géza. Illyés Gyula, Kovács Imre stb.) sok gyakorlati pontban megegyező közös követelésekért a jövőben együttesen fellépni, melynek megvalósulását a csehszlovákiai magyar közvélemény csak örömmel tudná köszönteni I" - VASS LA«ZLÓ: Köszöntjük a Szép Szót Szlovenszkón I MNap, 1937. okt. 15. ** A prágai Petőfi Körben tartott előadáson „Vozári Dezső József Attilának az új népies irodalmi mozgalmak időszerütlcnségéről és reakciós „völkisch" felhangjairól szóló rövid fejtegetését olvasta fel . . " A Szép Szó csehszlovákiai útja. Szép Szó, 1937. nov. 375 •»J«W.r ATTILA. Rcformtoborzó. Esti Kurir, 1935. máj. 5; „ÜJ Szellemi Front". Szocializmus, 1935. máj 198 -204.
