Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
1936. március 3-án jelent meg a Magyar Nap első száma. 3—8 000 példányszámban nyomtatták, 5 de egyes különszámai a 20 000-et is túlhaladták. 6 Terjesztési körének állandó fejlesztésével fél év alatt a lap úgy megerősödött, hogy új belső és külső munkatársakat, rovatvezetőket állíthattak munkába. Ekkor került a laphoz Szekeres György, Betlen Oszkár és Vass László. A továbbiakban a belső munkatársi kört még vidéki és külföldi tudósítókkal és irodalmi munkatársakkal egészítették ki. 1936 végére a Magyar Nap szerkesztősége a kővetkező munkatársakból állt: Főszerkesztő: Koloman MoAkovic — Kálmán Miklós néven — felelős szerkesztő: Ferencz László. Felelős kiadó: Zsigmondi Endre — Nágel Endre néven. A külpolitikai rovat vezetője: Szekeres György, a lap általános szerkesztője: Betlen Oszkár. Rovatvezetők: ifj. Barta Lajos, Rácz István, Beck Márta. Vidéki tudósítók: Bodnár István, Beke László, Vadász Ferenc, Háber Zoltán, Sándor László, Kosztinyi Jószef. Romániából Balogh Edgár, Méliusz József működtek közre, a Szovjetunióból: Madzsar József, Kassai Géza, Franciaországból Tamás Aladár (Pál András néven), Bajomi Lázár Endre (Dávid Ferenc néven) és Venger János (Mosonyi Ferenc néven), Spanyolországból Cseresznyés Sándor, Németországból Huszár Emil. A Prágában tartózkodó KMP Ideiglenes Központi Bizottsága részéről Révai Józsefnek volt a lappal közvetlen kapcsolata. Az irodalmi rovat vezetője kezdetben Barkóczy István álnéven Rácz István, majd Vass László, állandó irodalmi munkatársak: Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Sellyei József, Ilku Pál, Barta Lajos, Neufeld Béla és az utolsó évben Berkó Sándor, aki 1938 augusztusától Vass László helyett az irodalmi rovat szerkesztője lett. A Magyar Nap politikai napilap volt, jelentőségét felmérni elsősorban politikai szempontok alapján lehet. De mivel politikai célkitűzésének középpontjában a népfrontpolitika propagálása és előfeltételeinek megteremtése volt, s ebben — mint ahogy ez a kommunista párt munkájára ez időben általánosan jellemző volt — minden addigi gyakorlatnál nagyobb mértékben támaszkodott az írók, a kultúrszervezetek munkájára, nagy érdemei voltak az egykorú baloldali magyar irodalom kibontakoztatásában, társadalmi szerepének kiszélesítésében. A csehszlovákiai baloldali magyar irodalomban, mint fórum és mint az írók háborúellenes és antifasiszta szellemi harcának szervezője, konkrét társadalmi feladatokra mozgósító organizátor, egy új korszakot jelentett. Különösen nagyjelentőségűnek kell tekintenünk a magyarországi és romániai népfrontmozgalmak kibontakoztatása és támogatása ügyében kifejtett tevékenységét. Magyarországon és Romániában írók, irodalmi mozgalmak rezonáltak leghamarabb a kommunista pártok népfrontprogramjára, így a Magyar Nap a magyarországi és romániai népfrontpolitikát támogató szerepe elsősorban írók, irodalmi mozgalmak bírálatokban, elemzésekben érvényesülő céltudatos orientálásában nyilvánult meg. A Magyar Napnak szervesen kiépített kapcsolatai voltak a világ csaknem minden baloldali magyar lapjával. Közvetítésével jutottak el a magyar kommunista és népi írók művei pl. a Kanadai Magyar Munkás c. lapba, de sok a Magyar Napból való átvétel szerepel a párizsi Szabad Szóban és néhány a moszkvai Uj Hangban is. 7 * Inventare s katalogy Statniho Archivu v Opave. Katalog trestnych dcniku v tiskovych reC i* i ~ .»Magyar Nap": Tento denik vycházel kazdodcnne mimo pondcili... Byl vidaván nakladom 3000 -8 000 vytisku." j ag- t dámokat adtak ki a spanyol szabadságharc támogatására, ünnepeken és anti, ^ ^íy** Napból vette át a Kanadai Magyar Munkás pl. Józur ATTILA: A város peremen c. verset. - Megj.: Magyar Nap, 1937. aug. 1. fi., Kanadai Magyar Munkás 1937.
