Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Löffler A. Pál: Adalékok a franciaországi magyar baloldali irodalom történetéhez
Ennek következtében lehetségessé vált, hogy az alapszabályok szerint működő egyesületet a hatóság is elismerje. Az alakuló közgyűlést 1939. április 10-én tartottuk meg Bölöni György elnökletével a Boule d'Or kávéház különtermében. Az elnökség tagjai: Jean Cassou francia író, Aurélien Sauvageot, a Keleti Nyelvek Főiskolájának magyartanára és Bölöni Györgyné. Főtitkár: Tamás Aladár, a titkárság tagjai: Bölöni György, Halász Miklós és Gyomai Imre. Az ellenőri tisztet Löffler A. Pál töltötte be. Az alakuló közgyűlésen huszonötén voltak jelen, név szerint: Ádám (festő), Bölöni G y ör ffy» Bajomi Endre, Faludy György, Fekete Imre, Földes Ferenc, Forgács Antal, Gereblyés László, Gergely Imre, Halász Miklós, Havas Endre, Hegyi Ilona, Kémeri Sándor (Bölöniné), Löffler A. Pál, Lőrinc Gyula (festő), Murányi-Kovács Endre, Németh Andor, Palotás Imre, Perneki Mihály, Pór Bertalan (festő), Szász Béla, Szenes Piroska, Tamás Aladár, Tamás Éva. Az egyesületnek 68 tagja volt, írókújságírók, festők, szobrászok és Ligeti József színházi rendező. A kezdetektől rendkívül aktív egyesületi élet bontakozott ki a Párizsi Magyar írók és Művészek Körében. Minden hét végén vitaestet tartottunk. Az első vita tárgya Fejtő Ferenc Szép Szóban megjelent cikke volt Illyés Gyuláról. Ez a vita három egymást követő héten folyt. (1938. nov. 7., 14., 28.) A Párizsi Magyar írók és Művészek Egyesülete terjesztette azt a röplapot is, amely röviddel az Illyés-vita után jelent meg és melynek szerzője Révai József volt Vörös Sándor álnéven. A Néhány szó Veres Péterhez című cikk Veres Péternek az összetartásba írt cikkét minősítette. 74 Egy alkalommal Forgács Antal tartott előadást az új magyar költészetről, melyet ugyancsak élénk vita követett (1938. dec. 6-án). Megvitatásra került „író és kiadó viszonya Magyarországon" is, egy budapesti újságíró cikke alapján (ugyanezen év dec. 12., 19., 26-án). Három estét töltött be Kassák Ady-cikkének 75 a vitája (1939. jan. 16., 23., 30-án). „A magyarországi sajtó és az irodalom helyzetéről" tartott előadást Szélpál Árpád 1939. febr. 6. és 13-án. Egy másik vitaest témája „Nemzet és irodalom" volt 1939. márc. 13-án. Faludy György „A mai magyar irodalom" címmel tartott előadást április 3-án, Dáner Lajos pedig „Az Erdélyi magyar irodalomról" ápr. hó 17-én. Halász Miklós a „magyar pesszimizmusról" adott elő május 1-én és 8-án az Egyedül Vagyunk ankétja nyomán. Más alkalommal Gereblyés László olvasott fel részleteket Móricz Zsigmond Eletem regényéből (1938. aug. 14-én). Vitára adott alkalmat Paul Nizan Conspiration című regénye, melyről a vitát Földes Ferenc vezette be (1939. febr. 14-én). Bajomi Endre a francia sajtót ismertette, Szekeres György pedig a „Pensée"-ről, a francia racionalisták tudományos folyóiratáról tartott előadást (jún. 19-én. illetve 26-án). Három estén át vitatták a „Művészet és társadalom" problémáit (júl. 3., 10., 31.). Több festő és szobrász 74 tartott előadást a művészetek történetéről, az izmusokról és a művészet társadalmi jelentőségéről. Ezek a viták mindig fontos kérdésekről való gondolkodásra késztették a résztvevőket és gyakran volt folytatásuk a körön kívül is. A baloldali magyar intellektuelek mindvégig napirenden tartották a hazai társadalmi és művészeti élet aktuális kérdéseit. 74 összetartás, 1938. dec. 25. M KAK"AK LAJOM: Kortársaim az irodalomban. Ady Endre. Szocializmus, 1938. 11. sz. 506—514. 74 Hajdú István. Hcvessy, Peterdi Gábor, Grinncr, Józsa, Friss Endre, Pór Bertalan, Mészöly Béla.
