Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

R. Kocsis Rózsa: A magyar szocialista drámai-színpadi avantgárdé

sovszkynak a Kozma zenéjére írt Kezek tánca c. kórusa a cselekvő munkásember ,,világot fenntartó dolgos kezeiről" beszélt: „ . . . Millió és millió élet szálljon a kezekbe, mintahogy millió és millió kéz virágzik a földön, melyek megzendítik testeinket és mindennek testét, ami van és lelkeinket eltöltik lángok savával és elosztják a jövendő világokban . . . "

,M Ezt a gondolatot variálta Kövesházi „munkatánc"-a és Palasovszky ödipus kezei c. szintetikus kórusdrámája. A számok élete c. ..konferansz-játékukban" olyan műsorszámokat vittek színre (1929. febr. 9-én), amelyekben valamiféle módon a számok törvényszerűsége lappangott. Ekkor került színpadra Bortnyik Sándor ,,Zöld Szamár pantomimje" is. Ez a Kozma zenéjére írt kasperli ízü „mechanikus balett" a házassági háromszöget kultiváló polgári szalondrámát gúnyolta. Konstruktivista „mozgókulisszák" játszották benne a főszerepet, élénken szatirizálva a naturalista színpadot és játékmodort.

1,5 Lényegében a Bauhaus-színpad technizáló kísérleteit követte.

116 E műsorban került még színre Herwarth Waiden expresszionista „drámai pasztellje", a Negyedik, valamint Tristan Tzara Gáz-szlv c. darabjának egyik jelenete is, Számok versenye címen. Szintetikus kórusdráma, táncdráma Szavaló- és mozgáskórusok, ének és zenekarok összmunkájából építették fel az új tömegdrámát, amelyet formájában is kollektív műfajnak szántak. A kórusdráma „szintetikus" jellegű; a zene, a mozdulat, a cselekményes játék, a fény- és a színpadkonstrukció egységén alapult. Közös utat kívánt nyitni a drámának, a zenének és a tánemüvészetnek.

117 A romantikus operastílus pátoszával ellentétben, zenéje anyagszerű; szabad ritmusok, újszerűen értelmezett polifónia kapcsolódott a drámai akci óba. Mozgása pedig nem az európai balettstllusra, hanem a keletiek által kultivált ösztönös mozdulatkultúrára épült. Korunk avantgárdé dramaturgiájának „szintetikus" szemléletét a francia A. Artaud alakította ki. Példaképe a Bali szigeti rituális népi színház volt, amely mágikus táncon, éneken, zenén és ccremonikus szövegen alapult.

118 A primitív ősforrásokhoz való visszatérés vált az avantgárdé színház alapvető vonásává.'

19 Palasovszky, Madzsar, Róna, Kozma és Szelényi összmunkájából születtek meg a „szintetikus kórus-és táncdrámák". Első ilyen kísérletük az ödipus kezei c. kórus,U PALAMOVM/KY Ö!>ON "•Szövege megjelent: 1925. június júliusi sz "•OSCAB SniLBMMr.it AU S. III.PMMBB: S/mi » AI.AMOVH7.K V Ol>< A szintetikus kortiMli i MASSBBBB AUCB \ï m "'A. ARTAUD: Lerí dans „Le Théâtre bahr "•G. PII.I.BMBMT: CI tendences. Paris, 195« A kezek tánca. Gépelt kézirat a szerző tulajdonában. KOBTBYIK SANDOB: Zöld Szamár pantomim. Periszkóp, (Arad) Mensch und Kunstfigur. 1924. Die Bühne im Bauhaus 4. >ad és Bauhaus. Új Föld, 1927. (március) 44-45. Kórusok. Színház és Film, 1930. 1. SZ. 4 — 11. - KOZMA JÔSBBV: és a zene új szerepe Szlnh.iz. es I dm. 1930. 1. sz. 15-16. s jellem. Színház és Film, 1932. 3. sz. 10-12. Ire et son double dans ..Théâtre d'Orient et Théâtre d'Occident" ." Paris, Gallimard, 1938. it ion de l'auteur d'avant-garde. Le Théâtre moderne-hommes et L. C. PBONBO: Théâtre d'avant-garde. Paris, Dcnocl, 1963.