Vezér Erzsébet - Maróti István szerk.: Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről (PIM, 2002)

Előszó

Kiss BENEDEK AZ ÉSZAKI EMBER Ady Endre születésének 100. évfordulóján Északi ember: férfi-ember ­messziről jött és messze tartott. Északi ember: férfi-ember magasba tartott tenyerén gyémánt fejét hozta. Itt roppant bele, hogy világra jött, s roppant titkait itt harsogta, hol ült babyloni sötét vizeknél. Itt roppant, mert itt született s a Muszájnak elébe hetykén itt állott. Északi embert, férfi-embert: a Muszáj derékig földbe vágta. Fölugrott s a Muszájt földbe vágta. Sok fejét levágta és röpült véle a bú-berzsenyes csolnak rejtőző istenéhez. Az északi ember: a férfi-ember hattyú már régen, kísérti Lédát. Hattyú lett régen, köröz köröttünk, sejtjük mi csupán, de ő szívünkig lát. Ki messziről jött és itt született s roppant titkokat itt harsogott: hattyú már: fényes titok. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom