Vezér Erzsébet - Maróti István szerk.: Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről (PIM, 2002)

Előszó

ACZÉL GÉZA ADY ENDRE LAKOMÁJÁN Barátaim - nyálazhattok a Messiás regen halott nem veti nagy szemét hátra nem tekint a Hortobágyra Lába gyökér csontja kéklik szájában vak titok érik nem borogat az asztalon nyálazhattok - az Úr halott Romlásból már nem sző álmot bús szeleknek új világot nem idéz meg roppant lantja kóstolhatja ki akarja Forgassátok - proletár volt csettintsetek - nagy lator volt nevezzétek szentnek lángnak lomha szárnyú apró bátrak Csak legyen már minél messzebb korhadjon el ne nevessen törté fogait csattogtatva ajtót rúgva ki a papja Ordítva a bitang bálon meddig ér a magyar átok lógó hajjal űzve fázva rárogyva egy kis csukára Köpenyét a sárban húzva káromkodva kivadulva jaj középen meg ne álljon vátesz itt ne kiabáljon Mert eltörik minden pohár s felröppennek a lakomán ragadozó szürke népek felfalói a szívének 7