Vezér Erzsébet - Maróti István szerk.: Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről (PIM, 2002)

Előszó

ELŐSZÓ Az Adyról és Adyhoz írt versek gyűjteményét veheti kezébe az olvasó. A versek egy része, melyeket 1925-ig írtak, megjelent Ady koszorúja címmel Rozsnyay Kálmán gyűjtésében, és láthatjuk, hogy ebben az időszakban (1907-1925) Ady még az újdonság erejével hatott. Ez a korszak az érte vívott harc, a maradiak és a rajongók harca. (Lásd kötetünkben Szabolcska Mihály versét.) Ma már nagysága elvitathatatlan. De azért vagy talán éppen ezért főleg csak valamilyen évforduló kapcsán emlékezünk meg róla. Mint láthatják, most is születésének 125 éves fordulójára gyűjtöttük össze ezeket a verseket. A gyűjtemény korántsem teljes. Néhány verset ki is hagytunk. Nem mintha ezek nem jeleznének valamit, és pedig Ady jelenlétét társadalmunkban, de a terjedelmet nagyon megterhelte volna. Gyűjteményünk egyik célja, hogy a fiatalok megismerjék azt a lelkesedést, melyet ez a költőóriás és szuverén ember kortársaiból és az utókorból egészen napjainkig kiváltott. És ha végignézünk a költők névsorán, láthatjuk, hogy van köztük urbánus és népi, nemzeti és liberális, akiket ez a saját ellentmondásaival is megbirkózó harcos intellektus egyaránt magával ragadott. Vezér Erzsébet <£*> 5